Tudjuk jól, milyen káros a magas vérnyomás, több szinten károsítja a szervezetünket. Most a sztrók és az infarktus magasabb kockázata mellé újabb okot találtak a tudósok, hogy jobban figyeljünk a vérnyomásunkra, ugyanis a legújabb kutatások szerint idővel a magas vérnyomás zsugorítja az agyat.
Tudjuk jól, milyen káros a magas vérnyomás, több szinten károsítja a szervezetünket. Most a sztrók és az infarktus magasabb kockázata mellé újabb okot találtak a tudósok, hogy jobban figyeljünk a vérnyomásunkra, ugyanis a legújabb kutatások szerint idővel a magas vérnyomás zsugorítja az agyat.
A rangos orvosi szaklap, aThe Lancetneurológiai különszámában jelent meg a tanulmány, melyben kimutatták, hogy a nem demens felnőtteknek, akiknek a negyvenes éveikbenmagas volt a vérnyomása, mire hetvenes éveikbe érnek, kisebb lesz az agyuk mérete. Az agy mérete általános neurológiai indikátora az agy egészségének, és gyakran tanulmányozzák, mert segít megérteni a demencia és más kognitív zavarokkal járó időskori elváltozások okait. A Londoni Egyetem tudósainak kutatása az első olyan vizsgálat, amely azonos korú résztvevők vérnyomásának hatását vizsgálja az agy egészségére, egész életükön át követve őket.
Fotó: 123rf.com
Korábban kezd roncsolódni, mint gondolták
A kutatók vizsgálata szerint a vérnyomás megugrása 36 és 43 éves kor között a leggyakoribb, az életmódtól függően. Ám az agy méretére az volt a legrosszabb hatással, ha 43 és 53 éves kor között volt magas a vizsgálatban résztvevők vérnyomása: úgy tűnik, ez a kritikus időszak az agy hosszútávú egészsége szempontjából. Ráadásul minél gyorsabb az emelkedés, annál jelentősebb a változás az agy méretében és annál nagyobb a szívinfarktus kialakulásának kockázata. A kisebb agyméreten belül a kutatók úgy találták, hogy a hippokampusz mérete is zsugorodik, mire a hetvenes éveibe ér valaki. “Ez az agyterület felelős a memóriáért és tanulásért” – mutatott rá Jonathan Scott neurológus professzor, a tanulmány társszerzője. “A felfedezéseink arra utalnak, hogy már a harmincas éveinkben olyan hatással lehet az agyunkra a vérnyomás, aminek csak évtizedek múlva tapasztaljuk a következményeit” – tette hozzá a professzor.
Sok tényező hat az agy egészségére
A tanulmányban vizsgálták az amiloid nevű fehérje szintjét is, mely az Alzheimer-kór kialakulásával áll kapcsolatban. Bár minden résztvevő agyában megtalálható volt valamekkora mennyiségben, a kutatók nem találtak kapcsolatot a fehérje szintje és a vérnyomás között. Ugyanakkor az bebizonyosodott, hogy a genetika szerepet játszik abban, hogy a vérnyomás mekkora hatással van az agy méretére. Bár egyik résztvevőnél sem jelentkeztek az időskori elbutulás jelei, a tanulmány fontos lépés annak megértésében, hogy a vérnyomás hogyan játszik szerepet az agy általános egészségében, és az olyan súlyos problémák kialakulásában, mint a demencia.
A magas vérnyomás kezelhető
“A magas vérnyomás az ember negyvenes éveiben az időskori demencia legnagyobb rizikófaktora, ráadásul olyan tényező, melyet remekül lehet befolyásolni és egészséges szinten tartani” – mutatott rá Dr. Carol Routledge, az Egyesült Királyság Alzheimer Kutató Központjának vezetője. Ráadásul nemcsak gyógyszerrel, hanem életmódbeli változtatásokkal is jelentősen javítható az egyre többeket érintő probléma. A sófogyasztás, alkoholfogyasztás csökkentésével, rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott étrenddel a magas vérnyomás elkerülhető, szinten tartható, természetesen gyógyszeres kezelés mellett, ha szükséges. “Nagyon fontos, hogy rendszeresenvizsgáljuk a vérnyomásunkat, és ha azt tapasztaljuk, hogy a normálisnak tekintett 120/80-as értéket meghaladja, forduljunk szakorvoshoz. Nem csak az ereink, hanem az agyunk egészsége érdekében is” – mondta a kutatás vezetője.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
