Évek óta azt halljuk, folytassunk alacsony zsírtartalmú étrendet, hogy megvédjük magunkat a szívbetegségektől. Egy új tanulmány szerint azonban ezt a javaslatot, melyet évtizedekkel ezelőtt adtak ki először, nem támasztják alá szilárd kutatási eredmények.
Egy új jelentés szerint ez a szabály – mely 30 százalék alatti zsírfogyasztást javasol a napi kalória tekintetében, ezen belül pedig kevesebb, mint 10 százalék telített zsírt – nem lett alátámasztva szilárd kutatási eredményekkel, amikor először kiadták, évtizedekkel korábban.
A jelentés szerzői egyenesen azt állítják, hogy ezt az étrendet egyáltalán nem kellett volna bemutatni. A javaslatot 1977-ben amerikai állami egészségügyi tisztviselők adták ki, 6 évvel később Angliában megtették ugyanezt, annak érdekében, hogy lecsökkentsék a szívrohamok és szívbetegségek számát.
A tisztségviselők elismerték, hogy a bizonyítékok nem voltak meggyőzőek, amikor ezeket a szabályokat kiadták. Az új jelentés szerzői szerint ez így valójában egy elbagatellizálás.
„Sosem volt igazán bizonyíték – mondta el James J. DiNicolantonio, tudományos kutatási munkatárs a Kansas City-beli St. Luke's Mid America Heart Institute-nál.
Az új jelentés visszhangozza más szakemberek aggályait is, erősítette meg Steven Nissen orvos, a Cleveland klinika szív- és érrendszergyógyászatának vezetője. Véleménye szerint egy nagyobb váltásnak kell történnie abban, mit is javasolnak az orvosok pácienseiknek az étrend terén. Nissen egyébként nem vett részt a jelentés elkészítésében.
DiNicolantonio és kollégái az orvosi adatbázisok vizsgálata során olyan tanulmányokat kerestek, melyek ösztönözték az ajánlásokat. Hat releváns klinikai kísérletet találtak, mely a zsír, a koleszterinszint és a szívbetegség összefüggését vizsgálta. A vizsgálatok felfedezték, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend nem csökkentette a szívbetegségből adódó vagy egyéb okból bekövetkező halálozások számát. Sőt, egy esetben az a csoport, mely 10 százalékra csökkentette a telített zsír bevitelét a szervezetébe, még több, szívbetegségből vagy egyéb okból történő halálesetet is produkált, mint a másik, amely nem tartotta be a 10 százalékos szabályt.
De találtak egyebet is. A tanulmányok több mint 2400 embert vontak be a vizsgálatokba, mindannyian férfiak voltak. Nem volt különbség azok között, akik alacsony zsírtartalmú étrendet folytattak és akik nem így étkeztek. Mindkét csoport tagjai egyforma mértékben voltak kitéve a szívbetegség miatti elhalálozás kockázatának.
Egy kivételével minden tanulmány csak olyan férfiakat vizsgált, akiknek már volt szívrohamuk, nem pedig olyanokat, akiknél még nem volt kialakulva szívprobléma. S bár azok a férfiak, akik kevesebb zsírt ettek, alacsonyabb koleszterinszinttel rendelkeztek, ettől még nem voltak kevésbé kitéve emiatt annak, hogy szívbetegség vagy egyéb egészségügyi gond miatt haljanak meg.
A hat tanulmányból ötben különféle megközelítéseket használtak, hogy csökkentsék a zsírt a résztvevők étrendjében. Csak egy tanulmánynak voltak olyan résztvevői, akik követték az összesen kevesebb, mint 30 százalékos zsír és ezen belül 10 százalékos telített zsírfogyasztást.
Abban az időben, amikor ezeket a szabályokat meghozták, még csak a kezdetén tartott az, amit ma „bizonyítékokon alapuló orvoslásnak” nevezünk – fogalmazott Vasan Ramachandran, a Bostoni egyetem orvosprofesszora. Bár nem volt bevonva az új jelentés készítésébe, ő a Framingham Heart Study vezető kutatója, melyet 1948-ban hoztak létre a szívbetegségeknél előforduló közös vonások tanulmányozására. „Az akkori közegészségügyi szakemberek megnézték a javasolt ajánlásokat, az akkor elérhető bizonyítékokat elemezték és tájékozott ítéletet hoztak – mondta. – S míg a legjobb étrend ma is vitatott a szív egészsége szempontjából, a koleszterinszint alacsonyan tartása igenis számít.”
Nagyszabású vizsgálatok azt mutatják, hogy a koleszterinszint csökkentése valóban mérsékeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A koleszterinszint sztatin gyógyszerekkel történő csökkentéséből milliók profitáltak – tette hozzá az orvos.
Még ha feltételezzük is hát, hogy a régen alkotott szabályok mellőzik a bizonyítékot, van bizonyíték az összefüggésre az étrendből származó zsír és a szívbetegségek között – emelte ki Radhul Bahl, a brit Royal Berkshire NHS Foundation Trust szakértője, hozzátéve, hogy mégsem a telített zsír az egyedüli „gonosztevő” a szívbetegségek kialakulásában, egyes adatok azt mutatják ugyanis, hogy a szénhidrátok is felelősek érte.
A szakértők nem értenek egyet abban, mi a teendő a zsírral az étrendünkben, ha a szív egészségét szeretnénk szem előtt tartani. „Genetikailag arra vagyunk programozva, hogy fogyasszunk telített zsírt, állati zsírt – hangsúlyozta James J. DiNicolantonio. – Ám helyesebb, ha teljes ételeket eszünk. A teljes étel az, amit leszedhetünk egy növényről, kihúzhatunk a földből, de az is annak számít, hogy például tejet kapunk a tehéntől.”
Próbálkozzunk meg ezzel a módszerrel, tartsuk meg ideális testsúlyunkat, akár alacsony zsírtartalmú, akár alacsony szénhidráttartalmú étrendet folytatunk – javasolta Ramachandran. Ha ugyanis ragaszkodunk az egészséges testsúlyhoz és gyakran végzünk testmozgást, az segít minimalizálni a szívbetegség kockázatát, feltéve, ha közben nem dohányzunk, nincs cukorbetegségünk, magas koleszerinszintünk és kezeletlen magas vérnyomásunk.
Miközben több kutatás is folyik, Nissen a mediterrán étrend kipróbálását javasolja. Ez ugyanis gyümölcsöket, zöldségeket, egészséges zsírokat tartalmaz, mint például olívaolajat, olajos halat, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket és hüvelyeseket, valamint mértékletes mennyiségben fogyasztott vörösbort.
Nissen hangsúlyozta, hogy a kutatások alapján azok az emberek, akik a szívbetegség magas kockázatának vannak kitéve, de mediterrán étrendet folytattak, kevesebb szívproblémával néztek szembe, mint akik az alacsony zsírtartalmú étrendet követték.
Az általános ajánlás egyébként a napi kalória tekintetében 25-35 százalék zsír és ezen belül kevesebb, mint 7 százalék telített zsír fogyasztása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.