Hogyan alakul ki a metabolikus szindróma?

30 éve hangzott el először egy amerikai endokrinológus professzor előadásában, hogy avércukorszint-emelkedésre való hajlamgyakran együtt jár amagas vérnyomássalés akóros vérzsírprofillal, és jellemző az érintettekre asejtek csökkent inzulinérzékenysége, az inzulinrezisztencia is.

A kezdetben X-szindrómaként emlegetett tünetegyüttesbe néhány évvel később bekerült az „alma típusú” elhízás is, és az anyagcserével kapcsolatos problémakör ametabolikus szindrómaelnevezést kapta.

Ma már a metabolikus szindróma gyakori – részben vitatott – összetevőjének tartják például a magas húgysavszintet, az emelkedett homocisztein szintet, a gyulladásos folyamatokra utaló magasabb CRP szintet, vagy a mostanában sokat emlegetett PCOS (policisztás petefészek szindrómát) is.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenti tünetegyüttes mögöttgenetikai hajlamis áll, de kialakulása elsősorban anem megfelelő táplálkozásra és a mozgásszegény életmódravezethető vissza. Az anyagcserezavar lassan, fokozatosan alakul ki, és nem „fáj”, így sokan az életút, az öregedés természetes velejárójának tekintik a tüneteket, ésnem foglalkoznak se a megelőzéssel, se a kezeléssel.

De mik is a metabolikus szindróma tünetei pontosan?

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) definíciója szerint a centrális típusú obezitás (a derék körüli zsírpárnák és a szervek között megbújó zsigeri zsír megszaporodása, férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm feletti derékkörfogat) mellett a lenti négyből még további két tényező fennállása esetén beszélhetünk metabolikus szindrómáról:

• emelkedett vérzsír szint (trigliceridszint 1,7 mmol/l felett, vagy már gyógyszeres kezelés e vonatkozásban),
• kedvezőtlen koleszterin-profil (a „jó koleszterin”, a HDL szintje férfiaknál 1,03 mmol/l, nőknél 1,29 mmol/l alatt),
• magas vérnyomás (130/85 Hgmm felett, vagy már gyógyszeres kezelés korábbi magas értékek miatt),
• emelkedett éhomi vércukorszint (5,6 mmol/l feletti), vagy korábban diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség.

Kiket érint a metabolikus szindróma?

Nézzünk csak körül a környezetünkben, és tegyük a szívünkre a kezünket! Szinte minden család középkorú vagy idősebb tagjai között van olyan, aki már kicsit kigömbölyödött, néha panaszkodik a cukrára vagy a vérnyomására, ja, és persze, a koleszterinje mindig rossz a laborban…

De ha ez a tünetegyüttes ennyire elterjedt és általános, akkor miért emlegeti a média „csendes gyilkosként” vagy „halálos négyesként”?Mitől lesz olyan veszélyes a mára már civilizációs népbetegségnek tekinthető metabolikus szindróma?

Igazi veszélye, hogy szinte törvényszerűen olyan súlyos, életminőséget romboló krónikus betegségekhez vezethet hosszú távon, mint amagasvérnyomás-betegség, illetvea 2-es típusú cukorbetegség.A legdrámaibb következmény a szív- és érrendszeri elváltozások (érelmeszesedés, érszűkület) kialakulása, amelyekszívinfarktus, strokemiatti korai halálozáshoz vezethetnek.

A megoldás az életmódváltás

A jó hír, hogy életmóddal összefüggő tünetegyüttes lévén mi magunk tehetünk a legtöbbet a megelőzés érdekében!

Hogy néz ki ez a mindennapokban? Először is:keressük a hétköznapi mozgási lehetőségeket!Életkorhoz, fizikai állapothoz igazodva iktassunk be kisebb-nagyobbsétákat, kerékpározást, játsszunk a gyerekekkel sokat a kertben, játszótéren, sétáltassunk kutyát,járjuk a természetet!

A mozgás mellett azegészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a többszöri, kis adagokban történő étkezés, a sófogyasztás mérséklése, és a csak alkalomszerű alkoholfogyasztás segíthet az egészséges testtömeg fenntartásában, a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség megelőzésében is.

A sok családra jellemző örökölt magas koleszterinszint táplálkozással való befolyásolása sajnos csak korlátozott eredményeket hozhat. Az állati eredetű zsiradékbevitel teljes elhagyása helyettfókuszáljunk a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásra, a rendszeres fizikai aktivitásra, és a dohányzásról való leszokásra!

A napi egy-két, időnként késő estére csúszó étkezés helyett rendszeresítsünk napközben több kisétkezést gyümölccsel, alacsony zsírtartalmú tejtermékkel, magas rosttartalmú, cukormentes nassolnivalókkal, így a főétkezéseknél is könnyebb a normál adagokkal jóllakni.

Táplálkozási tanácsok

Étrendünkbenigyekezzünk minimálisra csökkenteni a hozzáadott cukor bevitelét,és keveset fogyasszunk a természetesen magas cukortartalmú aszalványokból, növényi édesítőkből (méz, juharszirup, gyümölcscukor), gyümölcslevekből is. A gyors vércukoremelő hatású szénhidrátforrások (például fehérliszttel készült pékáru, puhára főzött burgonya, fehér rizs, fehérlisztből készült száraztészta, cukrozott müzlikeverék, puffasztott gabona/rizs) helyett részesítsük előnyben a magas korpatartalmú,teljes kiőrlésű termékeket, a durumtésztát, készítsünk zöldséges fogásokat.A köret egy része helyett kerüljön saláta, savanyúság a tányérra, fogyasszunk minden étkezésünkkor zöldséget vagy gyümölcsöt! A tengeri hal, olívaolaj, olajos magvak (dió, lenmag) kedvező zsírsavösszetétele segíthet a vérzsírszint csökkentésében.

A rendszeres szűrővizsgálatok fontossága

Panaszok hiányában is legalábbévente egyszer menjünk el egy egészségügyi szűrésre,amelynek az általános orvosi vizsgálat mellett mindig képezze részét a vércukorszint, a koleszterinprofil és a vérnyomás ellenőrzése, az esetleges testtömeggyarapodás időben való fülön csípése. Vegyük fel a harcot időben a „csendes gyilkossal”, így növelhetjük esélyeinket egy hosszabb, magasabb életminőségben eltöltött életre!