Túlélési útmutató a városi kánikulához

Az Európa lakosságát fenyegető egyre gyakoribb és egyre súlyosabb hőhullámok az emberek egészségére is kockázatot jelentenek, ám a lakóépületek, közintézmények, munkahelyek többségében nincs megfelelő légkondicionálás.

A nagy melegben ugyanakkor káros hatásai lehetnek a túlzott klímahasználatnak is, azonban néhány szabály betartásával mégis megteremthetjük a kényelmes és a szervezetünk számára is ideális beltéri hőmérsékletet.

Európában is egyre extrémebb hőmérsékletekkel kell megküzdenie a lakosságnak nyaranként, ráadásul a tartós és az emberek egészségére is veszélyt jelentő hőhullámok mind gyakoribbá is válnak. A kontinens elmúlt 500 évének öt legforróbb nyarát az elmúlt 15 esztendőben jegyezték fel, és ezek mindegyike számos halálos áldozatot követelt, még az észak-európai országokban is.<1> Nem feltétlenül pusztán a magas hőmérséklet a veszélyes, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékben múlja felül a megszokott értékeket, azaz mennyire megterhelő egy-egy hőhullám az átlagos nyarakhoz szokott emberek számára. Dél-Spanyolországban például a 40 Celsius fokot közelítő hőmérséklet nem számít különösebb hírnek, miközben a hűvösebb Észak-Németországban a 30 fok feletti értékek következtében sokan szorulhatnak kórházi ellátásra. Kánikulában nem csak az idősek és a betegek veszélyeztetettek az átlagosnál nagyobb mértékben, de a szabadtéri munkát végzők, azaz pl. a mezőgazdaságban, építőiparban dolgozók is.

A hőség elleni küzdelemben kihívást jelent, hogy mivel eddig egyszerűen nem volt rá szükség, Európa nagy részén a lakóépületek, közintézmények, munkahelyek túlnyomó többségében nincs légkondicionálás: Németországban például az otthonok mindössze 2 százaléka van felszerelve légkondicionálóval. Mivel a jövőben mind gyakrabban és mind szélesebb körben lesz szükség a légkondicionálásra, fontos, hogy a lehető leginkább energiatakarékos klímaberendezést válasszuk – ehhez képest napjainkban globálisan a megvásárolt légkondicionálók átlagos hatékonysága csupán a fele a piacon kapható készülékek átlagának és mindössze harmada az elérhető legjobb technológiát felvonultató berendezésekének.<2>

Legalább ilyen fontos, hogy légkondicionálókat környezettudatosan és az egészségügyi szempontokat is szem előtt tartva működtessük.

Bár a nagy hőségben csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a berendezést, ez sem az áramfogyasztásnak, sem az egészségünknek nem tesz jót. „A belső hőmérsékletet mindig a külsőhöz viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 Celsius foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.

A léghűtő mértékletes használatával ráadásul nem csak a megfázást, hanem a teljesítményünk csökkenését is elkerülhetjük: ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energia marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A helsinki műszaki egyetem kutatóinak 2006-os vizsgálata^<3> szerint kb. 22 Celsius fokos hőmérséklet mellett vagyunk a leghatékonyabbak, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a teljesítményünk.

<1>https://www.nationalgeographic.com/environment/2019/06/europe-has-had-five-500-year-summers-in-15-years/

<2>https://www.iea.org/futureofcooling/

^<3>https://escholarship.org/uc/item/45g4n3rv