Így készül a szegedi paprika!

blog
PUBLIKÁLÁS: 2012. július 10. 16:14
A növényt Európába Kolumbusz Kristóf hozta Amerika felfedezésekor. Kezdetben közeli rokonával, a paradicsommal együtt dísznövényként termesztették. Emellett gyógynövényként is számon tartották. Külföldi karrierjét hascsikarás elleni gyógyszerként kezdte a paprikából készített tinktúra. Ma ételízesítőként gondolunk rá, pedig számos más kedvező hatással rendelkezik. Tartalmaz vitaminokat, serkenti az emésztést, és fájdalomcsillapító hatása is van.

Évi 2500 óra forró napsütés, tápanyagokban gazdag, a Tisza hordalékával dúsított talaj, genetikailag nemesített vetőmag, és mintegy 250 éves tapasztalat. Ez a négy hozzávaló kell a világhírű szegedi paprikához.


A növényt Európába Kolumbusz Kristóf hozta Amerika felfedezésekor. Kezdetben közeli rokonával, a paradicsommal együtt dísznövényként termesztették. Emellett gyógynövényként is számon tartották. Külföldi karrierjét hascsikarás elleni gyógyszerként kezdte a paprikából készített tinktúra. Ma ételízesítőként gondolunk rá, pedig számos más kedvező hatással rendelkezik. Tartalmaz vitaminokat, serkenti az emésztést, és fájdalomcsillapító hatása is van.

A szegedi paprika a szabadalmi hivatal által hivatalosan bejegyzett védjegy. Így kizárólag a hagyományos tájkörzeten belül termesztett fűszert hívhatják, hiszen csak ezen a területen érvényesülnek a paprika termesztéshez rendkívül kedvező időjárási feltételek. Ilyen a már említett 2500 napsütéses óra, ami garantálja a nagy színtartalmat, amitől a paprika szép piros lesz. A megérett termést hagyományosan szeptember második felében kezdik el szüretelni, mégpedig teljes egészében kézzel.

A leszüretelt paprikákat megmossák és felfüggesztve szárítják körülbelül három hétig. Ez egyben az utóérlelés is. Ezután következik a fertőtlenítés. Ezen az úton halad végig a szárított paprika, hogy fertőtlenítő gőzben megfürödve porrá darálják. Egyébként a paprikák között is a leggyorsabb a legjobb. Azaz a korán érő tövek a legaromásabbak.

paprika

A minőség titka tehát a paprika színanyaga, az úgynevezett kapszantin. Másik fontos élvezeti szempont, hogy a paprika csíp-e vagy sem. Ez az 1930-as évekig nem lehetett kérdés, ugyanis eredetileg mindegyik tő csípős volt.

De a század elején találtak egy genetikailag eltévedt, nem csípős palántát. Ezt nemesítették tovább. Az összes mai édes ízű palánta ennek az egykori különleges tőnek a leszármazottja. Ma már ebből fogy a legtöbb. Tízből kilenc csomag ételízesítő nem csípős.

És, hogy az őshonos paprika minek köszönheti erejét? A kapszaicin nevű anyagnak, ami kizárólag a zöldség erezetében található. Tehát ha ezt kivágjuk, a paprika édessé varázsolható.

De térjünk vissza paprikagyárba. A csírátlanítás után a paprikát megőrlik. Mégpedig szigorúan hagyományos módszerrel. Terméskőből készített malomkövön. De kell némi szakértelem a főzésnél is. Nem mindegy, hogyan használjuk az értékes piros port. Tartósító hatása miatt nélkülözhetetlen a paprika például a kolbászkészítésben. De természetesen a hagyományos magyar pörkölteknek, leveseknek is elengedhetetlen hozzávalója.

A paprika, mai volt már hascsikarás elleni gyógyszer és dísznövény is, mára jellegzetes magyar fűszerként a világ minden részén fellelhető. Export cikk-ként visszavándorolt őshazájába, Amerikába is, a világon ugyanis Magyarországon kívül itt fogy a legtöbb belőle.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.