Mozdony a sertéshizlaldából, erdei lóvasút, vármegyeháza

Pest megye északi csücskében, a Börzsöny nyugati lejtőjén, az erdő szélén fekszik Kemence. A település jó pár éve a kisvasutak iránt érdeklődők, és a lelkes önkéntesek Mekkája. 2000 óta ugyanis a Kisvasutak Baráti Körének tagjai üzemeltetik a hétvégente közlekedő vonatokat. Július negyedik szombatján, azaz 23-án idén is megrendezik a kisvasúti napot, amelyre színes programokkal, különvonatokkal várják az érdeklődőket a rövidke vasútüzem szervezői.

Egy kis történelem

1910-ben a börzsönyi erdők fakitermelése indokolta a 600 milliméter széles vaspálya lefektetését. Eleinte csak lóvontatással közlekedtek a tehervonatok, 1947-ben érkezett az első motormozdony. A síneket úgy fektették le, hogy végig a fafeldolgozók felé lejtsenek, így csak felfelé kellett vontatni a kocsikat, lefelé önállóan gurultak. A pálya mellett több helyen mechanikus homokozó falécekkel oldották meg a meredek szakaszokon felgyorsuló járművek lassítását, ezekhez hozzáérve automatikusan homok szóródott a sínre, amely révén lassult a kocsi.

Érdekesség, hogy menetrend szerinti személyszállítás sosem volt a vonalon az ezredfordulós újraindításig, a teherszállítás pedig az 1980-as évekre szűnt meg. A csendes enyészet után az újjáéledés lehetőségét paradox módon az 1993-as és az 1999-es árvíz hozta el. (Az árvíz méretét jól jellemzi, hogy szakértők szerint az 1999-es áradáshoz hasonló statisztikai alapon ezerévente egyszer fordul elő.) Ekkor a vonalat selejtezték, ám a vasútbarátok nekiálltak megmenteni a vasutat. Társadalmi munkában hozták helyre méterről méterre az elpusztult szakaszokat, lerombolt hidakat, megsemmisített támfalakat.

Azóta a Kisvasutak Baráti Köre folyamatosan dolgozik azon, hogy elérhessen a vasút halyagosi végállomásáig, ám ehhez nem csak kétkezi munkára, de közlekedésbiztonsági és nemzeti parki engedélyekre is szükség van.

Ez várja a kisvasúti napon

Július 23-án, szombaton, a kisvasút napján 10 órától várják az érdeklődőket. A megnyitó után 8 kilométeres futás indul a kisvasút vonala mentén, 11 órakor pedig különvonat indul, ezt követően pedig egész nap folyamatos vonatközlekedésre lehet számítani.

A kisvasút végállomásánál egész nap járműparádé, filmvetítés, fotókiállítás, természetvédelmi, erdészeti, favágó- és kovácsbemutató várja a látogatókat. Ezek mellett a környék is bemutatkozik kézműves bemutatóval és helyi termékek vásárával. A közeli fatelepen pedig vasútmodellek és veterán közúti járművek lesznek kiállítva. Igazi különlegességnek ígérkezik a Fekete-kútnál, a Feketevölgy végállomástól pár perc sétára eső Csarna-völgyi lóvasút, amely 10 és 17 óra között szállítja majd az utasokat.

A vasúttal érkezők számára 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt biztosít a MÁV bármely vasútállomás és Szob között. Szobról Kemence busszal közelíthető meg.

Látnivalók a környéken

Kemence kis híján ezerfős települését is látogassák meg! Bár a kisvasúti nap az egész községet összehozza, minden ekörül forog, érdemes megnézni a jómódú parasztházban berendezett tájházat, amely a környék néprajzáról, helytörténetéről számol be. A jellegzetes felvidéki épület egy faoromzatú, hosszúfolyosós ház tisztaszobával, nyitott konyhával, szobával és kamrával.

Váratlan érdekesség a községtől, hogy barokk vármegyeházát látunk benne. Ma iskola és helytörténeti kiállítás működik az 1751-ben épült, majd leégése után romantikus stílusban helyreállított vármegyeháza épületében. Kemence ugyanis 1752 és 1806 között – az épület leégéséig – Hont vármegye székhelye volt. Itt tárgyalták többek közt a nagy port felkavart, emberevő cigányok 1782-es ügyét, amelynél még a harmadrendű vádlottak is kötél általi halálra ítéltettek, de az ügy nem megfelelő kezelése miatt a tömeges halálbüntetésekről az újságokból értesülő II. József felmentette a megye adminisztrátorát, gróf Erdődy Jánost.

Szintén jogtörténeti érdekesség vetett véget a közeli Salgóvár sorsának is (nem összetévesztendő a Salgótarján melletti Salgó várral). A 730 méteres magaslaton álló várat birtokló Salgói Miklóst Luxemburgi Zsigmond királyi tanácsa ítélte bűnösnek hamis pénz verésében, ezért örökös száműzetésre ítélték, két várát, köztük a Salgóvárat földig romboltatták. Az 1330 körül épült és 1430 körülre már lerombolt vár némely darabja egyben gurult a mélybe.

Ezek mellett túrautakon Diósjenőre, a Börzsöny bérceire, vagy a frissen újjáépített kisvasútjáról híres Nagybörzsönybe is át lehet kirándulni.