Bergendy István: 15 éve nem beszélek Demjénnel

Idén lesz nyolcvanéves Bergendy István, a hatvanas-hetvenes évek egyik legnépszerűbb zenekarának vezetője. Az ő bandájában lett országos kedvenc Demjén Ferenc, slágereiknek se szeri, se száma. Ki ne emlékezne az Iskolatáska, a Sajtból van a hold, a Szellemvasút vagy a Darabokra törted a szívem dallamaira? Manapság mégsem lehet hallani ezeket a nótákat, Bergendy Istvánékat nem dobta felszínre a retróhullám. A zenész nem is bánja, szerinte kamu az „élő” retrózás, semmi köze a zenéléshez, ha playbackről szól a sokéves mu­zsika. Jó, ha egyáltalán be­kapcsolt mikrofonba énekel­nek, és nem csak tátognak a fellépők.

– Mi mindig élőben koncerteztünk. A zenészek játszottak a hangszereken, és természetesen az énekesek is élesben nyomták – jelenti ki. – Talán nem volt véletlen, hogy a fellépéseinken állandóan telt ház volt, sokan kiszorultak a klubokból, illetve állandó helyünkről, a Golgota utcai művelődési házból. Szóval tőlem távol áll, hogy csak imitáljam a muzsikálást, így nem hiányzik a fellépés sem. Két éve végleg fel is oszlattam a bandát, ajándékba min­den tag kapott valamilyen hangszert. Az enyémet és az öcsémét Péter unokája örökölte.

Sokan úgy vélik, ak­kor tört meg az együttes lendülete, amikor Demjén Ferenc kilépett a zenekarból.

– Ez így nem igaz, folytattuk a munkát, tettük a dolgunkat, bár bevallom, nagyon megharagudtam Rózsira, amiért faképnél hagyott bennünket. Lelépett tőlünk, pe­dig sokat köszönhetett a bandának.

A jelek szerint Bergendy nem könnyen bocsát meg, mert azután sem békült ki Rózsival, hogy az énekes komoly csípőműtéten esett át, majd lába­dozása közben agyérgörcsöt kapott.

– Nem tartom vele a kapcsolatot. Egyszer, tizenöt éve mentem el a Kongresszusi Központba, de már azt is megbántam.

A Bergendy együttes számtalan formációban élt tovább, de a stílus, a hangzás „bergendys” maradt még akkor is, ha úgynevezett szalonzenekarrá váltak. Koncerteztek külföldön, tévéműsorokban szerepeltek, és Bergendy István filmzenéket komponált Mészáros Márta vagy Kósa Ferenc rendezők alkotásaihoz. Legismertebb filmes munkája mégis a Süsü, a sárkány című bábfilm zenéje lett, amelynek dallamát gyermek és felnőtt egyaránt dúdolta az egész országban. Aztán kitört a botrány: állítólag nem is Bergendy szerezte a híres főcímdalt, amely kísértetiesen hasonlít egy amerikai zenész 1970-es szerzeményére.

– Nem is ismertem az amerikai pasast, akiről azt állították, hogy elloptam a számát. Állítólag azt mondta, nem létezik, hogy egy magyar szaxofonos ilyet tud írni. Erre ugrottak rá a jóaka­róim, amin azóta is röhögök. Talán, ha két-három taktusban ha­sonlíthat a nó­tám az ame­rikaira, de azt gondolom, hogy az elmúlt ötven év valamennyi ismert világ­slágere is hajaz némileg egymásra. Újat már szinte lehetetlen hozni, elődeink szinte mindent megírtak. Egykor Beethovent és Bachot is meggyanúsították dallamlopással. Ettől még óriások maradtak.