A hosszú térdsérülésből visszatérő Ujvári Izával pár pillanatra ismét együtt lehetett a csapat, Somhegyi Krisztiánnak a térdsérülés miatt ért véget a versenye, Virág András pedig a párbajon maradt alul.
Még mindig sokkhatás alatt vannak az Exatlon Hungary nézői, mindenkinek nehéz megemészteni, hogy a végső győzelemre is esélyes Somhegyi Krisztiánnak távoznia kellett a versenyből. A Bajnokok mindig vidám csapatkapitányától Palik László is nehezen búcsúzott, sőt az ellenfél játékosainak is könny csillogott a szemében. A műugró bajnokot mindennek ellenére fair döntésnek tartja, hogy számára befejeződött ez a kaland.
– Sajnálom, mert úgy érzem, hogy még lett volna bennem, de a többiekkel szemben ezt így érzem korrektnek – mondta a Borsnak Krisztián. – A jó statisztikám miatt nem szerettem volna elfoglalni egy olyan pozíciót, ami az utóbbi hetekben mást jobban megilletne. Ez egy szükséges rossz volt a többiek érdekében. Az első sérülésnél is elgondolkodtam azon, hogy képes vagyok-e folytatni, de a csapattársaimnak köszönhetően, meggyőztem magamat arról, hogy ha már eljutottam idáig, és élvezem a versenyt, ne egy sérülés miatt kelljen távoznom.
Próbáltam élni a lehetőséggel a legjobb tudásom szerint. Sajnos fejben nem voltam elég erős, és nem tudtam kizárni a sérülést, persze utólag okos az ember.
A Bajnokok csapatkapitánya rengeteget tapasztalattal, számtalan élménnyel és életre szóló barátságokkal távozott. Nem csak az életről, önmagáról is nagyon sokat tanult.
A játék elején visszahúzódó voltam, hiszen még nem voltam ilyen szituációban, de a csapattársaimnak köszönhetően megnyíltam
– folytatta. – Franci volt az, aki a leginkább hatott rám abban, hogy vállaljam önmagamat, de Lilla is nagyon sokat segített. A csapattársaim nélkül ma nem állnék itt. Nem tudom eléggé megköszönni nekik azt a sok iránymutatást, amit kaptam.
Amikor a karatés megérkezett a Bajnok csapatba, hamar összebarátkozott Somhegyi Krisztiánnal. Akkor ígéretet tettek egymásnak, hogy együtt jutnak el a döntőig. Nem sikerült.
– A sors fintora, hogy ugyanazon a napon fejeződött be számunkra a verseny – jegyezte meg András. – Nem vagyok csalódott, ennek így kellett lennie. A barátságukat, a csapatunkat, a felejthetetlen emlékeinket senki nem veheti el tőlünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.