Félévnyi gyász után, májusban dönt Kóbor János zenésztársaival az Omega sorsáról. Az énekes úgy érzi, hat évtizedes karrierjüknek nem lehet egy pillanat alatt véget vetni, így a hatvanadik évfordulójukról jövőre méltón megemlékeznek.
Forrás: Ripost
Tavaly év végén súlyos csapások érték az Omega zenekart. November 18-án Benkő Lászlót, három nappal később Mihály Tamás basszusgitárost, december második hetében pedig legendás technikusát, Erdei Istvánt veszítette el a csapat.
– A napokban múlt három hónapja, hogy szegényeket az utolsó útjukra kísértük. Decemberben volt mindhármuk temetése, ugyan eltelt negyed év, de a gyász időszaka minimum fél év szokott lenni. Úgy gondolom, május közepére tehető ennek a vége, remélem, addigra tényleg minden úgy alakul, hogy akkor már tudunk gondolkodni a hogyan tovább kérdésről
– mondta el lapunknak Kóbor János.
– Ebből a szempontból a járvány jót tett, mert alaposan át tudjuk gondolni, egyáltalán szabad-e tovább csinálni. Kaptunk erre időt, és egyre inkább úgy érzem, így ad-hoc mégsem szabadna véget vetni egy ilyen karriernek. És ahogy a nagy zeneművekben mindig van egy finálé, az Omegának is nagy szüksége lenne rá. Mivel jövőre ünnepli a csapat a hatvanadik születésnapját, talán nem kegyeletsértő gondolat, hogy egy nagyon jól összerakott, méltó megemlékezést nyújtsunk erről a hat évtizedről.
Az énekes nem túl derülátó, úgy gondolja, az Omegának már nem sok alkalma lesz színpadra lépni.
– Az utolsó koncertünk 2019 novemberében volt az Arénában, lassan másfél éve, hogy az Omega lételeme, az élő zenélés megszűnt. Ahogy a jelenlegi helyzet mutatja, nem kizárt, hogy még két évre is kitolódik. Legjobb esetben 2021 utolsó harmadában van esély rá, hogy újra színpadra állhassunk – mondta megtörve Kóbor, aki májusban tölti be a 78. évét, mégsem tart a járványtól.
soha nem voltam beteges. A Jóistennek köszönhetően jó géneket és erős immunrendszert kaptam, ami eddig megvédett mindentől.
Igaz, hogy közel vagyok már a nyolcvanhoz, mégsem érzem magam különösen veszélyeztetettnek. De tudom, hogy ezt csak a szerencsémnek és az ellenállóképességemnek köszönhetem.
