Szörnyű kínok között halt meg Mátyás király

Hunyadi Mátyás 1443. január 23-án született Kolozsváron, majd uralkodása alatt magyar, horvát és cseh király, illetve Ausztria főhercege volt. Halálával kapcsolatban több találgatás is felmerült, a 47 éves uralkodó már régóta betegeskedett. 

Égi jel lehetett a mennydörgés

Köztudott volt, hogy Mátyás életének jó részét a csatamezőn, a katonái között töltötte, többször is súlyosabb sérüléseket szerzett. Ez később megbosszulta magát, hiszen valószínűleg emiatt alakult ki a köszvénye is. Még mielőtt betegsége teljesen ledöntötte volna a lábáról, azon igyekezett, hogy Budán felesküdtesse az országnagyokat törvénytelen fia, Corvin János hűségére. Ezután a Bécsbe tartó úton minden egyes várnagyúrnál megállt és ugyanerre utasította őket. 1489. január első napjaiban szokatlanul nagyot dörgött az ég, ezt maga a király is észrevette, hiszen egy különös égi jelnek tartotta. Ezzel a dörgéssel kezdődött kínzóan fájdalmas betegsége is, jóformán pár nap múlva már nem tudott lábra állni. Antonio Bonfini, a király történetírójának feljegyzései szerint valami különös bágyadtság tört a királyra, ami napról napra csak súlyosabb lett.

Mérgezett fügére gyanakodtak

Mátyás király állapota egyre jobban súlyosbodott, 1490 tavaszára már csonttá soványodott. Csak hordágyon tudta vitetni magát a kötelező megjelenéseire, de szinte alig tette ki a lábát bécsi birtokáról. Április ne­gyedikén azonban kivételt tett, és végigülte a közel hat órán keresztül tartó virágvasárnapi ünnepséget. Kitartó türelemmel, nem törődve fájdalmaival ült a helyén úgy, hogy aznap egy falat nem ment le a torkán. Amikor hazatért, bezárkózott lakosztályába, végtelenül legyengült állapotban volt. Eközben második felesége, Beatrix azon tüsténkedett, hogy mivel tudná meglepni urát, hogy enni tudjon pár falatot. Odahívatta Péter nevű kamarásukat és egy tál fügét rendelt tőle a király számára. A gyümölcsök azonban rothadtak és állottak voltak, miután a király megkóstolta, féktelen haragra gerjedt. A királynő megpróbált továbbra is kedvére tenni, faggatta, hogy milyen étellel járhatna a kegyei­ben. De Mátyás akkor már csak üvölteni tudott fájdalmában, szédülésre és homályos látásra panaszkodva. Valószínűleg ez a hirtelen ha­rag volt az utolsó csepp a po­hárban a király számára, ugyanis abban a percben agyvérzést kapott.

Nem mertek segíteni rajta

A szörnyű jelenet alatt senki sem mert a királyhoz nyúlni, egyedül kétségbeesett felesége próbálta feléleszteni a szinte önkívületbe esett férjét. Paskolta az arcát, kiabált a fülébe és hívatta a legjobb orvosokat, mindeközben férjura a karjaiban jajveszékelt és küzdött a fájdalmaival. Miután nagy nehezen befektették az ágyába, csak a hajnali órákban jött álom Mátyás szemére. Másnap szótlanul, meredten bámult hol kétségbeesett fiára, hol segítőkész nejére. Próbált megszólalni, de egyetlen értelmes szó sem jött ki a torkán, majd újra és újra elájult. Reggel hét és nyolc óra között hunyt el. Halálhírét egyik legfőbb bizalmasa tudatta a világgal. 

Miért végzett volna az uralkodóval?

Természetesen különféle spekulációk kezdtek el terjedni az uralkodó halálával kapcsolatban, ezek közül a legismertebb az, hogy nem más végzett vele, mint saját felesége, aki megmérgezte a behozatott fügéket. Ám ezt a legendát számos kutató megcáfolta, hiszen Beatrix akkor már tizenöt éve Mátyás király mellett uralkodott, tisztában kellett lennie azzal, hogy ha megöli a férjét, akkor sem lehet övé a hatalom. Az özvegy királynékat vagy hazaküldték, vagy egy kolostorba élték tovább az életüket, hiszen az új királynak új királynője is van, és ketten nem uralkodhatnak egy korona alatt. Bár örökre nem vetették el ezt a feltételezést, az igazságot senki sem tudhatja.