Andy Vajna állítólag azt mondta, a Saul fiát egy országban sem mutatják be. Rajta kívül alig akadt, aki hajlandó volt támogatni Nemes Jeles László filmjét, ő mégis megcsinálta.
Szóba sem állt a Mazsihisz Nemes Jeles Lászlóval, nem adott pénzt sem Franciaország, sem Izrael, mégis sikerült tető alá hozni minden idők – nemzetközi tekintetben is – egyik legsikeresebb magyar filmjét, a Saul fiát.
Egy jó szót várt
– A Mazsihisztől nem pénzt kértem, elég lett volna annyi, ha egy pár jó szóval támogatnak, de azt sem kaptam meg – nyilatkozta Nemes Jeles László a Filmklub Podcast december 11-ei adásában. – Csak a Magyar Filmalap volt, ahol azt mondták, ezt a filmet csináljuk meg. És mindegy, mit mondott Vajna vagy bárki, hiszen ők végül mögé álltak, és elkészült – magyarázta Nemes Jeles, aki a műsorvezető azon kérdésére, miszerint Andy Vajna tényleg nem támogatta, és azt mondta, ezt a filmet egyetlen országban sem fogják vetíteni, kuncogva annyit válaszolt, hogy „ezt nem konfirmálom”, a hangjában azonban érezhető volt némi gúny.
Hat érdekesség Nemes Jeles Lászlóról
1. 1989 és 2003 között Párizs egyik elegáns kerületében élt a családjával, perfekt beszél franciául.
2. Tizenhárom évesen horrorfilmeket rendezett párizsi pincéjükben.
3. Kilenc év alatt összesen tizenkét komoly filmes díjat zsebelt be, köztük a cannes-i fesztivál nagydíját és a Golden Globe-ot is.
4. Nemes Jeles László elvált, volt felesége a munkatársa volt, Várkonyi Tímea asszisztensként dolgozott a rendező mellett.
5. Édesapja Jeles András, Kossuth-díjas filmrendező.
6. Nemes Jeles nem titkolja, hogy egy picit bosszúálló. A sikerei csúcsán van, most sokan szeretnének vele együtt dolgozni. Olyanok is, akik hátat fordítottak neki, amikor a Saul fiához támogatást kért. Szívesen az orra alá dörgöli mindenkinek, hogy akkor kellett volna keresni őt, nem most.
Saul a favorit
Aki Golden Globe-ot nyer, az a filmszakma ismerői szerint nagy eséllyel az aranyszobrot is megkapja, 1948 óta ugyanis csupán kilenc alkalommal fordult elő, hogy más kapta az akadémia díját, mint a Golden Globe-ot – ez alig több mint 13 százalék, vagyis a Saul fia esélye az Oscar-díjra (kis túlzással) 87 százalékos. Sajnos arra is van magyar példánk, hogy az Arany Glóbusz után Oscar nélkül maradtunk: Gábor Zsazsa hiába kapott 1958-ban Golden Globe-ot, nem sikerült Oscarra váltani.
Érzelemcunami
Csütörtök délután, amikor bejelentették az idei Oscar-jelölteket, kiderült, hogy Nemes Jeles László ott lesz Los Angelesben az Oscar-gálán. A rendező és egész stábja együtt volt a bejelentés pillanatában a pesti Uránia Filmszínházban, és ahogy elhangzott a Saul fia jelölése, stílszerűen francia pezsgőt bontottak.
– Nagyon nagy siker ez. Érzelemcunami zúdul rám a cannes-i bemutató óta. Egészen felfoghatatlan, ami a film körül történik – mondta Nemes Jeles, aki arra a kérdésre is válaszolt, mit szól a magyar internetezők rasszista kommentjeihez. – Kommenteket olvasni olyan, mint elmenni egy hangversenyre, felvenni, amit ott hallunk, és összevágni belőle a köhögéseket.
Magyar Oscar-díjasok
Pressburger Imre 1941-ben A negyvenkilences szélességi fok című háborús filmért, A legjobb forgatókönyvíró kategóriában kapott Oscart.
Kertész Mihály 1944-ben a Casablanca című filmért, A legjobb rendező kategóriában vehetett át aranyszobrot.
Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas filmzeneszerző 1946-ban az Elbűvölve, 1948-ban az A Double Life, 1960-ban pedig a Ben Hur című filmzenéért kapott elismerést.
George Cukor a My Fair Lady rendezéséért kapott 1964-ben Oscart.
Zsigmond Vilmos 1978-ban kapta meg A legjobb operatőrnek járó díjat.
Rófusz FerencA légy című alkotását 1981-ben A legjobb animációs rövidfilm kategóriában találták a legjobbnak.
Szabó István szintén 1981-ben lett díjazott, a Mephisto című alkotását választották a legjobb idegennyelvű filmnek.
Dr. Lisziewicz Antal 1988-ban Tudományos és mérnöki-Oscart vehetett át Los Angelesben egy különleges kamera-lencserendszer kifejlesztéséért. (Ezt a díjat nem osztják ki minden évben.)
