71 éve élnek együtt Jordán Tamás szülei

– Laci legyen a vőlegényem! – így indult több mint hét évtizede az a mesébe illő szerelem, amelyben Jordán Tamás színművész szülei élnek. Az ódon, polgári lakásban mosolyogva fogadta munkatársainkat a hamarosan kilencvenötödik évébe lépő Laci bácsi és a nála egy évvel fiatalabb Sári néni.

Kedvesek, tiszteletet érdemlőek és mind szellemileg, mind fizikailag meghazudtolják a korukat. Pedig nem volt könnyű életük, kijutott nekik háborúból, forradalomból, nélkülözésből egyaránt.

A párt az iskolai táncoktatás hozta össze, bálokon találkozgattak, majd egyszer csak felizzott köztük a szenvedély. A gyönyörű Sárit egy jótékonysági bál menyasszonyi táncára kérték fel, aki a korább említett kérdéssel a jóvágású Jordán Lacit invitálta partnerének, ahol az ő szavaikkal élve: megvilágosodtak. Hamarosan összeházasodtak, családot alapítottak.

– Isten ajándéka ez a szerelem, de bevallom, minden rajta múlt – mondta elérzékenyülve az idős családfő. – Nehéz természetem van, sokszor megbántottam, de elnézte nekem. Rengeteget dolgozott a családért, és hiszem, hogy mi bármennyit dolgozunk is, soha nincs annyi teendőnk, mint az asszonyoknak.

A tavaly hetvenedik házassági évfordulóját ünneplő pár nosztalgiázva mutatja az életüket színes képekben összefoglaló kis könyvüket és azt az asztalterítőt, amelyet népes családjuk aláírása díszít. Sári nénit meg is rohanják az emlékek, így nem csoda, hogy elérzékenyül.

– Laciban minden tetszett. Olyan esküvőnk volt, amilyenről álmodni sem mertem. Szépen indultunk, aztán elvesztettük a házunkat, a párom a munkáját, de a gyerekek érkeztek. Küzdöttünk, mégis úgy volt jó, ahogy volt. Így visszagondolva is állítom, nem csinálnék másként semmit.

A nehézségekért kárpótolja őket öt gyermekük, tizennégy unokájuk és a hamarosan húszra bővülő dédunokáik száma.