Ausztrália lépett: decembertől tilos a közösségi média 16 év alatt

A törvény lényege egyszerűen megfogalmazható: a 16 év alatti gyerekek nem tarthatnak fenn közösségi médiafiókot, és a szabály betartatásának felelőssége nem a gyerekekre vagy a szülőkre hárul, hanem a platformokra. Vagyis nem a tinédzsert büntetik meg azért, mert TikTokozik, hanem a szolgáltatót, ha nem akadályozza meg a jelenlétét. A szabályozás olyan nagy platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, az X vagy a Reddit.

Fontos különbség, hogy a közösségi média korlátozás nem jelenti az internet teljes kizárását: a gyerekek továbbra is elérhetnek online tartalmakat, videókat, híreket, de regisztrált, személyes fiókot nem hozhatnak létre. A közösségi jelenlét, az algoritmusok által vezérelt ajánlórendszerek és az interakciók világa az, ami csak majd ettől az életkortól kezdve válik elérhetővé számukra.

A döntés mögött több, egymással összefüggő indok áll. Az ausztrál kormány évek óta hivatkozik arra, hogy a közösségi média használata bizonyítottan növeli a szorongás, az alvászavarok és az önértékelési problémák kockázatát a fiatalok körében. Emellett komoly gondot jelent az online zaklatás, a káros tartalmakhoz való hozzáférés, valamint az, hogy a platformok jelentős mennyiségű adatot gyűjtenek kiskorú felhasználókról. Ezeket a tendenciákat minden szülő ismeri, ám nagyon nehéz ezt törvényi keretek között megfogni, hiszen sok esetben a gyerekek nem saját nevükkel, nem valós adatokkal regisztrálnak és simán kijátsszák a rendszert. 

A törvény végrehajtása érdekes kérdés, mert technikailag a közösségi média korlátozás a platformok feladata lesz. Nem várják el, hogy minden felhasználó személyi igazolványt töltsön fel, de „életszerű és hatékony” életkor-ellenőrzési megoldásokat kell alkalmazniuk. Ez jelenthet mesterséges intelligencián alapuló becsléseket, regisztrációs szűrőket vagy más, adatvédelmi szempontból kevésbé invazív módszereket. A részletek platformonként eltérhetnek, de a felelősség egyértelműen náluk van. 

A lépés természetesen komoly vitákat váltott ki. Jogvédő szervezetek attól tartanak, hogy a korellenőrzés újabb adatvédelmi kockázatokat hozhat magával, mások szerint a tiltás nem oldja meg a problémát, csak elodázza azt. Felmerül az is, hogy a bátrabb és technológiailag ügyesebb fiatalok könnyen megkerülhetik a szabályokat, például hamis életkor megadásával, VPN használatával, más országokból feltüntetett regisztrációval. 

Ugyanakkor Ausztrália döntése nem elszigetelt jelenség. Világszerte egyre több országban kerül napirendre a kérdés, hogy meddig tekinthető elfogadhatónak a gyerekek korlátlan jelenléte a közösségi médiában. Az Európai Unióban is folynak viták a korhatárok szigorításáról és a platformok felelősségének növeléséről, bár egyelőre inkább szabályozási és nem tiltási irányban.

Az ausztrál közösségi média korlátozás a szankciók szempontjából nem a kiskorúakat vagy a szülőket célozza: az új törvény nem bünteti azokat a gyerekeket, akik megpróbálják kijátszani a rendszert, és a felelősséget sem a családokra hárítja. A szankciók a technológiai cégeket érintik, méghozzá súlyosan: a szabályokat megszegő platformokra akár 50 millió ausztrál dolláros – több mint 12,7 milliárd forintos – bírság is kiszabható. A jogalkotók ezzel egyértelmű üzenetet küldenek: a korhatár betartatása nem opció, hanem kötelezettség, és a szűrés hatékony megoldásait a szolgáltatóknak kell kidolgozniuk.

Több technológiai szereplő szerint a korlátozás túlmutat a gyermekvédelem kérdésén, és olyan beavatkozást jelenthet, amely az online tér feletti állami kontroll erősítéséhez vezet. Elon Musk – akinek cégei szintén érintettek a változásban – nyíltan bírálta a döntést, mondván, az inkább az internethasználat ellenőrzését szolgálja, mintsem a fiatalok védelmét. A közösségimédia-platformok egy része pedig attól tart, hogy az intézkedés precedenst teremthet a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozására.

A közösségi média korlátozással kapcsolatos törvényt szülői oldalról jellemzően támogatás fogadja, legalábbis a kapcsolódó közvélemény-kutatások szerint. A fiatalok véleménye már jóval megosztottabb. Van, aki vállrándítással fogadja a változást, és úgy gondolja, nélküle is lehet élni. Mások – különösen azok, akik valamilyen okból izoláltabban élnek, például egészségügyi állapotuk miatt – attól tartanak, hogy a szabályozás egy fontos kapcsolódási és közösségépítési lehetőséget vesz el tőlük.

Szülői szempontból a megosztottság érthető, egy ilyen komoly döntés természetes, hogy kettős érzéseket vált ki. Egyesek megkönnyebbülést éreznek: végre nem nekik kell egyedül meghúzni a határokat, és nemet mondani egy olyan világra, amelyben „mindenki más gyereke már fent van”. Lehet hivatkozni a törvényre, nincs tovább vita. Mások viszont attól tartanak, hogy a gyerekek társas kapcsolatai sérülnek, és kimaradnak azokból a kommunikációs csatornákból, ahol a kortársaik jelen vannak, és ahol jellemzően akár az iskolák, tanfolyamok, közösségi szerveződések is rendszeresen osztották meg az információkat, gyakorló platformként. 

Ausztrália lépése mindenesetre precedenst teremtett. Az új szabályozásnak nem megfelelő fiókok deaktiválása megkezdődött.  A kérdés többé nem az, hogy szükség van-e a közösségi média gyerekekre gyakorolt hatásának újragondolására, hanem az, hogy más országok követik-e ezt a radikálisabb utat, vagy inkább finomabb, fokozatos szabályozással próbálnak választ adni ugyanarra a problémára. Egy biztos: a digitális gyerekkor kérdése többé nem magánügy, hanem globális társadalmi kérdés lett.