Főállású anya – Karrier a mosókonyhában

Nem szeretem, amikor azt mondják: „Otthon vagy? Ja, akkor te most pihensz.” Ilyenkor mindig elképzelem, hogy egyszer csak tényleg megpihenhetnék, mondjuk úgy délben, amikor épp egyszerre sír a kicsi, bilit borogat a középső, a nagy meg veszekszik valakivel az online órán. Na, igen: nálunk ez a folytonos kavalkád a „home office”. Az irodám ragacsos, bébipapis, mérleghintás, ide-oda rohangálós napi rutinok és rituálék keveréke. 

Nem panaszkodom, én döntöttem így. A kicsi még nagyon kicsi, és eddig nem voltak jó tapasztalatink a bölcsődés életformával, úgyhogy ezt vele kihagyjuk. Három gyerek mellett egyébként is megszoktam, hogy az időm 90 százalékát itthon és velük töltöm, úgy éreztem, ezt most még egy ideig elbírom, amíg megpróbálom felépíteni újra a karrierem, amíg kitisztul a kép, hogy merre is tartok. Ráadásul nem égtem ki, mint anya, szívesen csinálom a reggeli kakaófoltot, a kiszámíthatatlan délutánokat, a mindig izgalmas játszóterezést, a gyerekkel való otthonlét összes szépségét és őrületét. És ezzel együtt azt is, hogy úgynevezett főállású anya legyek. A fogalom egyébként ilyen elnevezéssel ma már nem létezik, most a főállású anyaság formailag a gyermeknevelési támogatás (GYET) igénybevételét jelenti. Ráadásul ez lehet egy apás meló is, a szülői feladatokkal járó tevékenységeket ugyanis főállásban mind az anya, mind az apa végezheti.

A férjemmel sokat beszéltünk erről, mielőtt belevágtunk volna. Tudtuk, hogy ez nem csak arról szól, hogy én itthon céltalanul unatkozom a három gyerekkel, hanem arról is, hogy közben valami újat szeretnék felépíteni magamnak. Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy babavárással kapcsolatos kézműves termékeket készítsek – olyan apróságokat, amikben benne van a kezem nyoma, a kedvem, az időm, a lelkem. Egy ideje tesztelem is az ötleteket, de mostanában ez a piac eléggé nyomott, szóval nem lehet csak úgy fejjel előre beleugrani, akármilyen jól érezném is magam benne. Tervezni kell, tanulni, előkészíteni, és közben valahogy a gyerekeknek is itt maradni még, teljes anyukájukként. 

A korábbi munkahelyem pénzügyileg stabil pont lenne – egy elég szerethető ügyfélszolgálaton dolgoztam, ahol újra betanítanának, és utána tárt karokkal várnak vissza. Néha el is játszom a gondolattal, hogy milyen lenne visszamenni, felvenni a régi tempót, a gyors kávé a szünetben, a munkahelyi pletykák, felöltözni emberi ruhába a sok leggings és bő póló után. De az is igaz, hogy még nem biztosan és megingathatatlanul döntöttem el, merre indulok. Időre van szükségem. 

A családi kassza szerencsére elbírja, hogy egy darabig még itthon maradjak. A kicsi nemsokára hároméves lesz, jövő ősszel kezdi az ovit, a beszoktatás körüli káoszt pedig tudjuk, hogy jobb lesz majd nyugodtan, kapkodás nélkül levezényelni. Úgy voltunk vele: most még lehet egy kicsit lassítani. Élni ebben a félig munka, félig álmodozás állapotban, és hagyni, hogy közben szépen, lassan összeálljon a kép arról, hogyan tovább. Fel kell építenem magam újra, és úgy visszatérni a „piacra”, hogy az önazonos és vállalható legyen. 

Sok ismerősöm és volt kolléganőm ejt el finom megjegyzéseket, valamifajta baráti terrorként arról, hogy én tulajdonképpen lábat lógatok otthon és ne akarjak továbbra is erre berendezkedni. Természetesen ezt nagyon szépen becsomagolva, mosolyogva, ölelgetve adják elő. Ilyenkor mindig eszembe jut, miért is akartam ezt: mert egyszerűen jó látni, hogy itt vagyok a gyerekeknek. Mindkét félnek biztonságot ad. És fontos a tudat, hogy ezt még minden nehézség nélkül meg tudjuk oldani a férjemmel, ebben egyetértünk, és együtt vagyunk benne. És bizony ehhez az is kell, hogy tudjuk, milyen támogatások járnak ebben az esetben, mivel számolhatunk. 

Tehát, az ezzel járó támogatási formát úgy hívják, hogy GYET – Gyermeknevelési támogatás Ez köznyelven még mindig „főállású anyaság”. Ez a mi utunk most.  Akkor igényelhető, ha legalább három gyermeket nevel valaki, ahol a legkisebb 3 és 8 év közötti, és a szülő nem dolgozik napi 4 óránál többet Kivéve, ha otthoni munkavégzés formában dolgozik, mert az lehet teljes munkaidő is. 

A GYET havi összege - függetlenül a gyermekek számától - bruttó 28.500.- Ft. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. A GYET tehát beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, nők esetében a kedvezményes nyugellátás igénylésekor a 40 év szolgálati időbe is.

Három gyermek estén a támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig élhet. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, ez a fajta támogatás megszűnik. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, mert akkor a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.

A főállású anyaság egyébként sem arról szól, hogy nincs munkád, és ezért jobb híján otthon kuksolsz még egy ideig. Legalábbis szerintem nagy baj lenne, ha csak erről lenne szó. Én inkább úgy vagyok vele, hogy egyszerre három munkám is van, Boti, Marci és Petra, ugyanazon a napon. Egymás után. Sőt, leginkább egyszerre.A támogatásokról általában úgy gondolkodom, hogy segítenek, de nem oldanak meg mindent, soha nem szabad teljes egészében ezekre támaszkodni. 

A GYET szerintem akkor fontos, ha három gyermeked van és szeretnéd te tartani a frontot még egy ideig. De ez csak egy keret. A GYET-ből nem fogsz jól élni, nem talált pénz, nem pótol egy teljes – vagy részmunkaidős állást egy menő cégnél, nem lesz évekre szóló ajánlat. Legalábbis nálunk nem. Átmeneti döntés és hosszas mérlegelés áll mögötte. 

És van benne egy fontos lehetőség: otthonról történő munkavégzés esetén teljes munkaidő mellett is igényelhető. Így ha legalább 3 kiskorú gyermeket neveltek és a munkád teljes mértékben otthonról végezhető, rugalmas időbeosztással jár, ráadásul megfelelő jövedelmet is jelent, akkor szerintem semmiképpen ne hagyd ki ezt a többletforrást, amelyet a GYET nyújt.  

Azt pedig senki nem mondta, hogy a játszótéren nem lehet business casual-ban, laptoppal, elviteles kávéval megjelenni.