9 évesen szoptatni egy gyereket? Hol a határ?

Három gyerekem van. Az első kilenc hónapig szopizott, a másik kettő hatig. Úgy voltam vele, hogy lehetőség szerint a minimum 4 hónap legyen meg, de teljes mértékben a gyerekekre és a testemre bíztam, hogy meddig tart a szoptatás. Éreztem, amikor eljött az a pillanat, amikor már nem igényelték a mellből való etetést. Finoman leváltak rólam, vagyis egymásról. A testközelség, kapcsolat továbbra is megmaradt közöttünk, de a szopizást felváltotta az ölelés, simogatás, bújás – táplálkozás nélkül. 

Meddig szopizzon?

Ebből a szempontból közös a történetünk, hiszen én is az igényekhez igazítottam a szoptatás befejezését. Tisztában vagyok vele, hogy a WHO legalább kétéves korig javasolja a szoptatást – felső korhatár nélkül. De vajon egy 9 éves gyerek TÉNYLEG igényli, hogy az anyja melléből egyen? Kilencévesen egy gyerek már pontosan tudja, mit jelent a teste. Már értelmez, reagál, szégyell – vagy legalábbis érez valamit. Már tudja, hogy nem minden érintés ártatlan. Már nemcsak eszik – hanem viszonyul. Már ismeri az intimitást - és az intimitásnak is vannak határai.

Tudom, hogy minden anya-gyerek kapcsolat más. De felmerül bennem a kérdés: ki akarja ilyenkor jobban? A gyerek? Vagy az anya, aki nem akarja elengedni a kicsit – még akkor sem, amikor már régen nem kicsi?

Szoptatás - hol a határ?

A szoptatás szent dolog. Társadalmilag, kulturálisan, nőként is. Aki keveset szoptat, azt elítélik. Aki sokáig, azt is. Mindig van valaki, akinek nem vagy elég jó anya. Nem tudom, hol a „hivatalos” határ. Csak azt tudom, hogy számomra már nagyon régen véget ért volna. Nemcsak anyák vagyunk, hanem felelős felnőttek is. Nekünk kell tudni, mikor jön el az a pont, amikor már nem a gondoskodás, hanem a ragaszkodás vezérel.

Amira