Vissza a munkába szülés után – de mikor és hogyan?

PUBLIKÁLÁS: 2017. február 20. 13:00

Vannak, akik terhesség alatt alig várják, hogy végre abbahagyhassák a munkát, vannak, akik az utolsó percig dolgoznak, de az biztos, hogy szülés után mindenkinek hosszabb-rövidebb időre nem a munka, munkahely, hanem a gyerek lesz feladatai középpontjában. Természetesen ez csak egy átmeneti idő. A munkába állással kapcsolatban két kardinális kérdés merül fel, ami aztán még több kisebb-nagyobb kérdést generál. Az egyik, hogy mikor kezdjek újra dolgozni, a másik, hogy mit és hol. Nos, a mikor kérdés bármikor felmerül, indulatok és érvek sokaságát hozza magával. Pro és kontra lehet érvelni, vitatkozni rajta, mert erre kategorikus választ adni lehetetlen. Felicitasz blogján viszont olvastam egy érdekes kutatásról, amit érdemes figyelembe venni. (2010.10.21.)

Bezzeganya

A szerző cikkei

2010 október elején látott napvilágot egy összefoglaló tanulmány, amely 50 év kutatásából von le tanulságokat. Azt vizsgálták, hogy az anya korai, vagyis a gyerek hároméves kora előtti munkába állása és a gyermek későbbi tanulása, viselkedése, érzelmi kiegyensúlyozottsága között kimutatható-e, és ha igen, milyen összefüggés. Ha egy mondatban kéne a metaanalízist összefoglalni, akkor kijelenthető, hogy önmagában az, hogy az anya korán visszatér a munkájához, nem növeli se a későbbi tanulási, se a viselkedésbeli, se a kötődésbeli problémák esélyét. Ahhoz, hogy a problémák kialakuljanak, több dolog együttes hatására van szükség.

Hatással van a gyermekre az anya végzettsége, a munkához való viszonya, a gyermek neme, a család anyagi helyzete, a család etnikai hovatartozása, a beszélt nyelv kisebbségi vagy többségi-e, függ a családszerkezettől és természetesen attól is, hogy a gyermek milyen intézménybe kerül. Így megállapították, hogy a magasabb jövedelmű, kétszülős családok fiú gyermekeinél, ha az anya a gyermek egyéves kora előtt teljes állásban visszatért a munkájához, az átlagosnál nagyobb eséllyel lesz a tanulásban és viselkedésben problémás a gyermek. A kislányok átlagosan kevésbé sínylik meg az anya munkába állását a fenti feltételek között. A szegényebb kétszülős családokban azonban átlagosan kedvezőbb volt az anya egy éven belüli munkába állása a gyermekekre. Az első életév után nincs kimutatható eltérés, hogy jó-e, vagy rossz a gyermeknek az anya munkába állása.

Még egy dolgot megfigyeltek, hogy a magasabb végzettségű anyák gyermekei általában jobban fejlődnek 3-4 éves korukig az anyjukkal otthon, főként, ha az apa is aktív részes az életükben. Ez főleg a kisfiúkra vonatkozik. Az egyszülős családok gyerekei profitáltak a legtöbbet az anya korai, a gyermek egy éves kora előtti munkába állásából. Rájuk jobb hatással volt, ha az anya dolgozik. Összefoglalva megállapították, hogy ha lehet, az első évet töltse otthon az anya a gyermekkel, és teljes állásba csak abban az esetben térjen vissza, ha az így szerzett jövedelem, döntő hatású a gyermek életkörülményeire. Leginkább a 3-6 hónapos kor közötti gyerekek sínylették meg az anya munkába állását, így azt tanácsolják, hogy vagy 3 hónapos kor előtt, vagy 6 hónapos kor után menjen vissza az anyuka dolgozni, ha az első életévben mindenképp dolgoznia kell.

Nos, ez a kutatás köszönő viszonyban sincs azzal, amit fennen hirdetnek kishazánkban, Vekerdy Tamással az élen. Az, hogy ma Magyarországon megengedheti magának egy nő, hogy gyermekenként 3 évre otthon maradjon, nem teszi feltétlen jóvá, vagy rosszá, ha korábban munkába áll, de azt sem, ha 3 évig otthon neveli a gyermekét.

Aki alig várta terhesen, hogy véget érjenek a munkával töltött napjai, nagy valószínűséggel szívesen foglalkozna mással, keresne új munkát, esetleg mást, mint addig. Gyakran a munkahely sem várja vissza a dolgozót, és a kötelező idő után meg is válnak tőle. Érdemes ezt is tisztázni, meg azt is, hogy mi miatt szeretnénk visszatérni a munkához. Sok-sok indoka lehet, a felnőttekkel való közösségen át az anyagi okokon keresztül a sikerélményekig ezerféle válaszunk lehet. De az otthon töltött idő ráébreszthet bennünket, hogy másra vágyunk, mással foglalkoznánk szívesebben, mint addig. Jó alkalom lehet a váltásra ez az időszak. Ha már úgyis megváltozott az életünk, miért ne változtathatnánk ezen is? Érdemes alaposan átgondolni, van-e az új területhez elegendő képzettségünk, esetleg a korábbi tapasztalatainkat tudjuk-e hasznosítani, lesz-e elegendő motivációnk, energiánk elölről kezdeni mindent, új karriert építeni. Ha ilyenben gondolkodunk, érdemes kis időt átmeneti időszakban megélni. Például GYES mellett tanulni, vagy vállalkozást indítani. A mellettre tenném a hangsúlyt. Egy kis próbaidőt nyerünk a teljes állás és a gyerekezés között.

Ha visszatérünk korábbi munkahelyünkre, előre, írásban is jeleznünk kell ezt a szándékunkat. Ugyanaz a munkaszerződés illet meg minden gyermekgondozásból visszatérőt, mint amivel távozott. 30 naptári napig törvényellenes a munkaszerződés felmondása.

Ha már eldöntöttük a mikort és a hovát, vannak még igen izgalmas, és nem kevésbé fontos kérdések, amit bizony meg kell beszélnünk a családunk tagjaival. Aki ezt meg akarja úszni, nem jár jól.

Hogyan áll a család az anya munkahelyre történő visszatéréséhez? Mert ha mindenki azt várja, hogy ezentúl is ugyanaz a felállás marad, csak anya még dolgozik is, akkor könnyedén járhatunk úgy, mint az egyszeri asszony, akit x év után tárt karokkal várt a munkahelye. Azonban továbbképzésre küldték, mert kellett, a család meg természetesen anyától várt mindent, mit azelőtt. Vagyis mindenki a sajátját nyomta, a közös, meg a munka, meg a tanulás maradt anyukának, aki pillanatok alatt belerokkant. Mert ezt bizony meg kell beszélni, újra felosztani a dolgokat. Nálunk naponta használt szállóige: A cselédnek kimenője van. Vagyis mindenki maga után pakol, maga készíti össze a sajátját, és kiveszi a részét a közösből is.

Mi lesz a csemetével, csemetékkel, míg anya dolgozik? Bölcsi? Csana? Nagyi? Milyen ára lesz ennek? Mert nem csak anyagi vonzat van ám, van ilyen esetben esetleg mindenbe beleszólós, a saját házamban más dirigálós vonzata is. Szitter? Állandó, vagy váltásban többen? Mi lesz a Csana és a szitter anyagi vonzatával? Megengedhetjük-e magunknak? És mi van betegségek esetén? Ne áltassuk magunkat. Eleinte többet lesz beteg a gyerek, mint bölcsis-ovis.

Lesz-e, kell-e egyéb segítséget igénybe venni? Takarításhoz, meleg ételhez például. Gyakran megfeledkezünk erről. Más is kibírta, megcsinálta, esetleg sajnáljuk rá a pénzt, vagy a gyerekfelügyelet díja mellett már nem jut ilyesmire.

Hogyan oldjuk meg a logisztikát? Ki viszi és ki hozza a gyereket az intézménybe/ből? Akié a gyerek szállítása, azé az öltöztetés is. Apa is tud copfot kötni?

Mi lesz a pihenéssel? Mert hulla fáradt ember fele annyira képes, mint a kipihent. A fáradt ember kompromisszumra erősen képtelen. Gyakoribb összezördülés, gyakoribb éles konfliktushelyzet várható. Utolsó csepp lesz a pohárban, vagy ezt megoldani még képesek leszünk?