Ha elakad a baba, két perced van négykézlábra állni

A Gaskin-fogás az első olyan bábamódszer, amely bekerült az orvosi tankönyvekbe is. Eredetileg guatemalai bábák alkalmazták a szülő nő gyors négykézlábra állítását az elakadt vállú csecsemő gyors világra segítése érdekében. Az ezzel a módszerrel születő gyerekek ritkábban sérülnek, sőt a bevett gyakorlat szerint az anyákon végzett nagymértékű gátmetszés is szükségtelen. Egy amerikai tanulmány szerint 1999 és 2009 között a gátmetszések aránya a tizedére, négy százalékra csökkent a korábbi negyvenről úgy, hogy az újszülöttek karmozgatásért felelős idegi sérüléseinek aránya változatlan maradt – áll az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szemlében megjelent ezer hüvelyi szülést vizsgáló kutatásban. Ez az idegrendszeri sérülés a vállelakadás egyik leggyakoribb szövődménye, kellőképpen korán megkezdett gyógytornával elkerülhető az esetleges bénulás veszélye.

A vállelakadás a hüvelyi szülések körülbelül fél-másfél százalékában fordul elő, gyakoribb, ha a magzat nagy (4,5 kg feletti), az anya viszont átlagos vagy kistermetű. Négy-öt műfogást alkalmaznak rendszerint a magyarországi szülészeti gyakorlatban a magzat elfordítása érdekében, sokszor – ha az egyik nem eredményes – több „kipróbálására” is sor kerülhet. Sokszor azonban elég az anya jelentős testhelyzetváltoztatása a baba kimozdításához.

Magyarországon óvatos becslések szerint a szülészorvosok mindössze egyhatoda ismeri és alkalmazza a Gaskin-manővert. Az Amerikai Családorvosi Akadémia szülészeti életmentő beavatkozásokról szóló oktatási anyagában elsőként ezt a műfogást javasolják vállelakadás esetén alkamazni.

Ina May Gaskin és hippikolóniája 1971-ben a Farm néven alapította meg az Egyesült Államok egyik első kórházon kívüli szülészeti központját Tennessee-ben, ahol a vezetésével működő intézményben szinte minden nő (98,6%) képes komplikációk nélkül, természetes úton világra hozni gyermekét. Első könyvét, az 1975-ben megjelent Spirituális bábaságot félmillió páldányban értékesítették csak az USA-ban. A könyvet azóta számtalan idegen nyelvre lefordították, és világszerte tanítják a bábaképzőkben.

A cikk megírásához nyújtott segítségéért külön köszönet Emesének.

Citabella

Ina May Gaskinról bővebben itt olvashattok (illetve Felicitász blogján is több bejegyzésben esik róla szó, például itt – a szerk.)

Ina May Gaskin műveit magyarul a Jaffa Kiadó jelentette meg.

Az eredeti cikk itt olvasható.