Szüntelenül fáj a csuklód? Kéztőalagút-szindrómád lehet

• A kéztőalagút beszűkülése fokozott idegnyomást eredményez.
• Az ujjak zsibbadása gyakran éjszaka jelentkezik először.
• A fájdalom fokozatosan erősödik és nappal is megjelenhet.
• Ismétlődő kézmozgások jelentősen növelik a kockázatot.
• Kezelés nélkül tartós idegkárosodás alakulhat ki.
• A korai felismerés jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.

A kéz finom mozgásai nélkülözhetetlenek a mindennapi életben az öltözködéstől a munkavégzésig. Amikor ezek a mozgások fájdalmassá, pontatlanná válnak, az nemcsak kellemetlenséget, hanem komoly életminőség-romlást is okozhat. A csukló megfelelő működése kulcsszerepet játszik ebben az összetett mozgásrendszerben, ezért az itt kialakuló eltérések, például a kéztőalagút-szindróma, hamar érezhetővé válnak a hétköznapok során.

Mi az kéztőalagút?

A kéztőalagút egy anatómiailag szűk, csontos és szalagos csatorna a csukló belső oldalán, amelyen keresztül a középideg, valamint több ín halad az ujjak irányába. Ha ebben a zárt térben bármilyen okból nyomásfokozódás alakul ki, az ideg működése zavart szenved. A folyamat általában lassan indul, ezért a kezdeti tünetek sokszor nem keltenek aggodalmat. Idővel azonban a panaszok egyre gyakoribbá és erősebbé válnak, és kezelés nélkül maradandó károsodást is okozhatnak.

Mi vezet a kéztőalagút-szindróma kialakulásához?

A kéztőalagút-szindróma kiváltó oka az inak megvastagodása és gyulladása a csukló területén. Ez gyakran az ismétlődő, egyoldalú kézmozdulatok következménye. Hosszú ideig tartó számítógépes munka, folyamatos gépelés vagy kézi szerszámok használata során az inak túlterhelődnek, megduzzadnak, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a középidegre.

Bizonyos betegségek szintén hajlamosítanak a kialakulásra. A cukorbetegség fokozza az idegek sérülékenységét, míg a pajzsmirigy működési zavarai hajlamosíthatnak folyadékvisszatartásra és szöveti duzzanatra. Hormonális változások idején, például terhesség vagy menopauza során is gyakrabban fordul elő a kéztőalagút-szindróma. A túlsúly, valamint a csuklót érő korábbi sérülések vagy törések szintén növelik a kockázatot.

A kéztőalagút-szindróma tüneteinek fokozatos megjelenése

A kezdeti tünetek közé tartozik az ujjak bizsergése, zsibbadása, és az időszakosan jelentkező fájdalom. Ezek leggyakrabban a hüvelykujj, a mutató- és a középső ujj területét érintik. Sok érintett éjszaka ébred fel arra, hogy a keze elzsibbadt, és csak rázogatással vagy masszírozással tud átmeneti enyhülést elérni.

Az állapot előrehaladtával a fájdalom nappal is jelentkezik, gyakran az alkar irányába sugárzik. A kéz ereje csökken, a finom mozgások bizonytalanná válnak, ami a mindennapi tevékenységeket is megnehezíti. A tárgyak elejtése, az írás vagy a gombolás nehézsége már előrehaladott idegérintettségre utal. Kezelés hiányában az érintett izmok sorvadása is kialakulhat.

Kezelési lehetőségek és a gyógyulás feltételei

A kéztőalagút-szindróma kezelése mindig a tünetek súlyosságához igazodik. Enyhébb esetekben a csukló tehermentesítése, éjszakai sín viselése és a terhelés csökkentése is javulást eredményezhet. A célzott gyógytorna és kézgyakorlatok segítik az inak mozgékonyságának helyreállítását és csökkentik az idegre nehezedő nyomást.

Tartós panaszok esetén gyulladáscsökkentő kezelések vagy injekciós terápiák is szóba jöhetnek. Előrehaladott állapotban műtéti megoldás válhat szükségessé, amely során felszabadítják a középideget a nyomás alól. A szakmai tapasztalatok szerint a kezelés időzítése döntő jelentőségű, mivel a hosszan fennálló idegkárosodás nem minden esetben fordítható vissza.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: