Sok nőnél túl későn derül ki: ez a rák halálos az esetek felében

• A petefészekrák gyakran már előrehaladott stádiumban derül ki, mert sokáig nem okoz tüneteket.
• A statisztikák szerint az érintett nők körülbelül fele meghal a diagnózist követő 5 évben.
• A korai felismerés és egyes életmódbeli kockázatok csökkentése életet menthet. 

Nem véletlen, hogy a petefészekrákot sokszor „csendes gyilkosként” emlegetik. Hosszú ideig nem okoz jellegzetes tüneteket, vagy csak olyan panaszokat, amelyek könnyen összetéveszthetők ártalmatlan emésztőrendszeri problémákkal. Mire diagnosztizálják, a betegség már sok esetben továbbterjedt.

Miért különösen nehéz a petefészekrák kezelése?

A petefészekrák esetén az egyik legnagyobb probléma, hogy az esetek többségében előrehaladott állapotban diagnosztizálják. A kezdeti kezelések gyakran hatékonyak, ám a betegek jelentős részénél idővel kiújul a betegség. Ilyenkor előfordulhat, hogy a daganat ellenállóvá válik a korábban alkalmazott kemoterápiával szemben, ami beszűkíti a további terápiás lehetőségeket. Az utóbbi időben ugyanakkor új kezelési irányok is megjelentek, amelyek bizonyos betegcsoportok számára új esélyeket jelenthetnek, különösen akkor, ha a daganat már nem reagál a hagyományos terápiákra. Egy daganatos diagnózis gyakran erős szorongással, bizonytalansággal jár. 

Egyre nagyobb szerep jut a pontos orvosi diagnosztikának

A petefészekrák kezelésében ma már nemcsak az számít, milyen gyógyszer áll rendelkezésre, hanem az is, hogy mennyire pontos a diagnózis. A genetikai vizsgálatok és egyes célzott laboratóriumi mérések segíthetnek abban, hogy a kezelés jobban igazodjon a daganat biológiai sajátosságaihoz. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegek biztonságérzetét is növeli, ha tisztában vannak a lehetőségeikkel, és aktívan részt vehetnek a döntésekben. Ezért egyre inkább az a szemlélet erősödik, hogy a szükséges vizsgálatokat már a kezelés elején érdemes elvégezni, így személyre szabottabb terápia állítható össze.

Megelőzhető a petefészekrák?

Érdemes tisztában lenni a családi kórtörténettel, mert ez segít felmérni az egyéni kockázatot. Az ilyen információkat fontos megosztani a nőgyógyásszal, ahogy a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzéseket is érdemes elvégeztetni. Mivel a betegség pontos okai nem ismertek, célzott megelőzési módszer sincs. Ha azonban a családban több érintett is volt, genetikai vizsgálattal kimutathatók azok az örökletes tényezők, amelyek jelentősen növelik a kockázatot, például a BRCA1- és BRCA2-génmutációk vagy a Lynch-szindróma.
Amit viszont tehetünk, az az életmódbeli kockázatok csökkentése. Az egészséges testsúly megtartása, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése, valamint a rendszeres nőgyógyászati szűrés mind hozzájárulhat ahhoz, hogy időben fény derüljön az esetleges problémákra.

Petefészekrák: a leggyakoribb kérdések

1. Melyek a petefészekrák első tünetei, és miért könnyű elsiklani felettük?
   Korai stádiumban a petefészekrák gyakran teljesen tünetmentes. Amikor panaszok jelentkeznek, azok többnyire nem specifikusak, például puffadás, alhasi diszkomfort érzés, teltségérzet vagy székrekedés. Ezeket sokan emésztési problémának gondolják, ezért nem fordulnak időben orvoshoz.
2. Mely tünetek lehetnek különösen figyelmeztetők 40 év felett?
   Tartós alhasi fájdalom, nyomásérzés, gyakori vizelési inger, vizelés közbeni fájdalom, megváltozott hüvelyi folyás, valamint általános tünetek, mint a kimerültség, étvágytalanság vagy megmagyarázhatatlan fogyás esetén indokolt az orvosi kivizsgálás. A rendellenes hüvelyi vérzés szintén komoly figyelmeztető jel.
3. Fiatalabb nőknél is jelentkezhetnek tünetek?
   Fiatalabb nőknél előfordulhat menstruációs zavar, hormonális eltérésre utaló tünetek vagy szokatlan testi változások. Ezek önmagukban nem jelentenek daganatot, de kivizsgálást igényelnek.
4. Miért olyan gyakori a késői felismerés?
   A betegség hosszú ideig nem okoz komoly panaszokat. Sok esetben csak akkor derül ki, amikor a daganat már nagyobb méretű, nyomja a környező szerveket, vagy folyadékgyülem jelenik meg a hasüregben. Ilyenkor a kezelés összetettebb, a gyógyulás esélye pedig kisebb.
5. Milyenek a túlélési esélyek petefészekrák esetén?
   A kilátások elsősorban attól függenek, hogy a betegséget milyen stádiumban ismerik fel. Előrehaladott állapotban a petefészekrák a legrosszabb prognózisú nőgyógyászati daganatok közé tartozik, bár a kezelések fejlődése javítja az életkilátásokat.
6. Hová ad leggyakrabban áttétet a petefészekrák?
   Leggyakrabban a hashártyára és a hasüreg szerveire terjed, később pedig a vér- és nyirokrendszeren keresztül más szerveket is érinthet, például a májat, a tüdőt, a csontokat vagy a nyirokcsomókat.
7. Milyen tünetek utalhatnak áttétekre?
   Az áttétek tünetei attól függnek, mely szerv érintett. Előfordulhat csontfájdalom, légszomj, tartós köhögés, visszatérő fertőzések vagy általános állapotromlás. Minden új, megmagyarázhatatlan panasz mielőbbi orvosi ellenőrzést igényel.

Tudd meg, mi a petefészekrák, és mi okozhatja:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: