OCD: amikor a gondolatok átveszik az irányítást

• Az OCD kényszergondolatokból és kényszercselekvésekből álló pszichés zavar.
• A gondolatok gyakran irreálisak vagy félelmetesek, mégis erős szorongást váltanak ki.
• A rituálék (pl. ellenőrzés, tisztítás) átmeneti megkönnyebbülést adnak, de fenntartják a betegséget.
• Kezeletlenül súlyosan beszűkíti a mindennapokat és a társas kapcsolatokat.
• A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb kezelési mód.
• A korai felismerés növeli a gyógyulási esélyeket.

Az OCD két fő részből áll: a kényszergondolatokból és a kényszercselekvésekből. A kényszergondolatok olyan visszatérő, zavaró gondolatok vagy képek, amelyek nem illeszkednek a személy valós félelmeihez, mégis rendkívül nyomasztók. Ezek lehetnek fertőzéstől való félelmek, agresszív vagy tabu jellegű gondolatok, vagy olyan megérzések, hogy valami rossz fog történni. A kényszercselekvések ezeknek a gondolatoknak a „semlegesítésére” szolgálhatnak. Lehet túlzott kézmosás, ajtók újra és újra történő ellenőrzése, számolás, tárgyak rendezése, takarítás vagy bizonyos mondatok ismételgetése. Habár a cselekvések rövid távú megkönnyebbülést adnak, hosszú távon fenntartják a szorongást.

Mi áll az OCD hátterében?

Szakértők szerint az OCD kialakulásában több tényező játszik szerepet: genetikai hajlam, agyi ingerületátvivő anyagok zavara (különösen a szerotonin), valamint korábbi traumák vagy erős stressz. A tünetek gyakran fiatal felnőttkorban kezdődnek, és sokszor hullámzó lefolyásúak.

Hogyan diagnosztizálható az OCD és miért nehéz felismerni?

Az OCD diagnózisa klinikai interjú és részletes tünetfeltárás alapján történik. Nincs olyan laborvizsgálat vagy képalkotó eljárás, amely önmagában kimutatná a betegséget. Az egyik legnehezebb, hogy sok érintett szégyelli a tüneteit, ezért évekig nem kérnek segítséget. A diagnózis akkor állítható fel, ha:

• a gondolatok visszatérők és szorongást keltenek;
• a rituálék jelentős időt vesznek el a napból;
• a tünetek befolyásolják a mindennapi működést;
• a személy felismeri, hogy a gondolatok túlzónak vagy irracionálisnak tűnnek.

A szakértők hangsúlyozzák: az OCD nem akaratgyengeség. Egy neuropszichiátriai zavar, amely kezelést igényel – és jól reagál terápiára.

Milyen kezelések segítenek és hogyan lehet együtt élni az OCD-vel?

Az OCD egyik leghatékonyabb kezelési módja a kognitív viselkedésterápia, azon belül is az expozíció és válaszmegakadályozás módszere (ERP). Ennek célja, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a félelmeivel, miközben megtanulja elhagyni a kényszercselekvéseket. Idővel az agy „átprogramozódik”, és a szorongás csökken.

Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet, leggyakrabban SSRI-típusú antidepresszánsokkal, amelyek a szerotoninszint helyreállításán keresztül csökkentik a kényszergondolatokat. A mindennapokban sokat segíthet:

• a rendszeres napirend;
• a stresszkezelés;
• a támogató közösség vagy terápiás csoport;
• a megfelelő alvás;
• a túlzottan triggerelő helyzetek tudatos kerülése.

Az OCD kezelhető állapot, és a legtöbb beteg jelentős javulást tapasztal, ha időben megkapja a szükséges segítséget. Megfelelő kontroll mellett teljes élet élhető, a gondolatok pedig fokozatosan elveszítik az erejüket.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: