
Ha megfázásról van szó, a legtöbben csak legyintenek, hogy majd elmúlik, hiszen évente többször, gyakran felütheti a fejét, különösen gyerekeknél. A háttérben legtöbbször rhinovírusok vagy más felső légúti vírusok állnak, és a tünetek általában enyhék: orrdugulás, torokkaparás, köhögés, fáradtság. Mi történik azonban akkor, ha a szervezet nem tudja időben leküzdeni a fertőzést, vagy nem hagyunk időt a gyógyulásra? A válasz sokkal komolyabb, mint gondolnánk. Egy elhanyagolt nátha ugyanis súlyos, életveszélyes szövődményeket okozhat.

„Gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap” – tartja a mondás, és ez bizony így van. A náthára ugyanis nincs csodaszer – a vírusokat a szervezetünk maga győzi le. Amit mi tehetünk, az a tünetek enyhítése és az immunrendszerünk támogatása. A legfontosabb ilyenkor a pihenés, ágynyugalom, sok folyadék fogyasztása és egyenletes meleg környezet. Együnk vitaminban gazdag ételeket, igyunk gyógyteát, és ha kell, használjunk orrcseppet vagy lázcsillapítót. A torokfájásra jól beválik a sós vizes gargalizálás, az orrdugulásra pedig az inhalálás. A nátha vírusos eredetű betegség, így antibiotikumra semmiképp sincs szükség – sőt, az ilyen típusú gyógyszerek felesleges szedése hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Antibiotikumra kizárólag akkor van szükség, amennyiben felülfertőződés áll fenn. Ha ugyanis a vírus megtámadja az orr, torok és a légutak nyálkahártyáját, az utat nyithat más fertőzések előtt, így baktériumok is megtámadhatják a vírus által már legyengített szervezetet.
Ha a tünetek 7-10 nap után sem múlnak el, vagy újabb, erősebb panaszok jelentkeznek, az már intő jel lehet.
Elsősorban kisgyerekeket érint, de felnőtteknél is előfordulhat. A megduzzadt nyálkahártya elzárja a fülkürtöt, így váladék gyűlik fel a dobhártya mögött. Figyelmeztető jel a fül fájdalma, a láz, és a halláscsökkenés. Nem kezelt esetben maradandó halláskárosodás is kialakulhat.
Az orr körüli üregrendszer könnyen begyulladhat, ha a nyálka nem tud kiürülni. Elhúzódó orrdugulás, arc- és homlokfájdalom, gátolt légzés utalhat a problémára. A krónikussá váló arcüreggyulladás komolyabb kezelést is igényelhet.
Ha a nátha lehúzódik a mélyebb légutakba, ott is gyulladást okozhat. A gyenge immunvédelem, a szájon át történő légzés, vagy a garatba csorgó váladék kedvez a baktériumok megtelepedésének. Magas láz, köhögés, mellkasi fájdalom már intő jele lehet egy tüdőgyulladásnak. A pontos diagnózis sokszor csak mellkasröntgennel vagy laborvizsgálattal állapítható meg.
Kevésbé ismert, mégis súlyos szövődmény. Egyes vírusok képesek megtámadni a szívizom szöveteit is, ami gyulladáshoz vezethet. Szapora szívverés, extrém fáradékonyság vagy mellkasi szorítás is utalhat rá – különösen, ha ezeket a tüneteket közvetlenül egy lázas állapot után észleljük.
A nátha szövődményei leggyakrabban azoknál alakulnak ki, akiknek valamilyen okból gyengült az immunrendszerük:
Várandósság idején különösen fontos a láz elkerülése, hiszen a magas testhőmérséklet – különösen az első trimeszterben – kockázatot jelenthet a magzat fejlődésére.
Ha a tünetek 10 napnál tovább fennállnak, vagy újabb, erősebb panaszok – például láz, fülfájás, arcüregi nyomás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom – jelentkeznek, mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Gyermekeknél a tarkómerevség, elhúzódó sírás, aluszékonyság vagy lázgörcs különösen sürgős figyelmet igényel.
A megelőzés csupán hétköznapi szokásokon múlik. A rendszeres kézmosás, a zsúfolt, zárt helyek kerülése betegségszezonban, a megfelelő öltözködés és az immunrendszer támogatása (vitaminok, pihenés, egészséges étrend) mind segíthetnek; és ami talán a legfontosabb: ha betegek vagyunk, adjunk időt a szervezetünknek a gyógyulásra. Legtöbbször a ki nem pihent nátha okozza a legnagyobb bajt.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.