Halálos fertőzést terjeszt ez a rémisztő poloskafaj

Az emberek a rovarok közül általában a kullancsokra gondolnak, mint a halálos betegségek legfőbb terjesztőire. A poloskák ezzel szemben leginkább idegesítő, büdös bogarakként élnek a köztudatban, pedig néhány poloskafaj sokkal komolyabb problémákat okozhat, mint gondolnánk!

Az egyik legfélelmetesebb rovar: a rablópoloska

Világszerte mintegy 7000 rablópoloska faj létezik. Ez a poloska az egyik legrémisztőbb a rovarvilágban. Az angolul találóan gyilkos poloskának hívott rovarnak például már a vadászati módszere is hátborzongató: felnyársalja és szárazra szívja a zsákmányát, majd a tetemet a hátára erősíti. A rablópoloskák akár 10 áldozatot is képesek magukkal hurcolni, hatalmas halomban erősítve azokat a hátukra. A tetemek célja, hogy elijessze a ragadozókat, ezenkívül álcázásként is működnek, valamint rendkívül hatékony páncélként szolgálnak.

Ezek a rablópoloskák hasonlóan bénítják meg és fogyasztják el az áldozatukat, mint a pókok. Minden egyed ijesztő, és roppant kemény szájszervekkel rendelkezik, amelyekkel átszúrják a zsákmányukat, majd mérget fecskendeznek belé, amely megbénítja az áldozatot, majd cseppfolyósítja annak belső szerveit. Ezután a rovarok kiszürcsölik a táplálékot. 

Így adnak át halálos betegséget a rablópoloskák

Ez a poloska nemcsak a rovarvilágban kelt félelmet, hanem az embereket is megborzongatja a látványa, valamint az általa terjesztett betegségek. Ezek közül a legsúlyosabb az úgynevezett Chagas-kór. A fertőzéses megbetegedést a Trypanosoma cruzi nevű parazita okozza. Elsősorban Közép- és Dél-Amerikában, valamint Mexikóban gyakori, ritkán az Egyesült Államok déli régióiban is megjelenik, és a vérszívó rablópoloskák terjesztik az ürülékükkel. Ez a faj általában az emberek arcából táplálkozik, ezért „csók bogárként” is emlegetik. Miközben a poloska táplálkozik és megemészti a vért, a csípési seb mellé üríti a váladékát, ezzel átadva a fertőzést. A betegség akut és krónikus formában is kialakulhat, utóbbi életveszélyes is lehet. 

A betegség akut szakasza hetekig, hónapokig is eltarthat, gyakran tünetmentes. Amennyiben mégis jelentkeznek tünetek, azok általában enyhék, és az alábbiak lehetnek:

• duzzanat a fertőzés helyén,
• láz,
• fáradékonyság,
• kiütések,
• fájdalom,
• szemhéjduzzanat,
• fejfájás,
• étvágytalanság,
• hányinger, hányás, hasmenés,
• nyirokcsomóduzzanat,
• máj- és lépmegnagyobbodás.

Krónikus formában a tünetek 10-20 évvel az első fertőzést követően jelentkeznek, súlyos esetben az alábbi szövődményekkel:

• szívritmuszavar,
• szívelégtelenség,
• nyelési nehézség (kitágult nyelőcső miatt),
• hasi fájdalom vagy székrekedés (kitágult vastagbél miatt),
• hirtelen szívhalál.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: