Európa tengerpartjain is megjelent a húsevő baktérium: mi az a Vibrio baktérium, és hol kell tőle leginkább tartani?

A tengervizek hőmérsékletének emelkedésével egyre több helyen találkozhatunk a Vibrio baktériumokkal. A megjelenésük egyre gyakoribbá válhat, ami miatt nem árt az óvatosság nyaralás közben – figyelmeztet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC). De mi is ez a Vibrio baktérium és pontosan hol jelenik meg? A Vibrio baktériumok természetes módon fordulnak elő olyan tengerparti területeken, ahol édes és sós víz keveredik. A klímaváltozás miatt az ilyen területek egyre gyakoribbak, ugyanis a melegedő vizekben és alacsonyabb sótartalmú régiókban – például a Balti-tengerben – különösen kedvező feltételek alakulnak ki számukra. És hogy konkrétan hol találkozhatunk nyaralás során a kórokozóval? A Balti-tenger mellett a Északi-tenger partjainál, illetve zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál – írja az InfoStart cikke.

Vibrio baktérium: ezért kell tartani tőle

A Vibrio baktériumok egyik tagját húsevő baktériumként is szokták emlegetni, ugyanis gyors szövetelhalást okoz. Az ilyen jellegű fertőzés azért rendkívül veszélyes, mert számos esetben csak amputációval lehet megállítani a terjedését.

A fertőzés jellemzően a következő módokon történik:

• nyers vagy nem megfelelően hőkezelt tengeri herkentyűk (különösen osztriga) fogyasztása során
• sebbel, vágással való érintkezés sós vagy brakkvízzel (félsósvízzel)
• fürdőzés vagy vízbe merülés során nyílt seben keresztül.

A fertőzés jellemző tünetei közé tartoznak az emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hasi fájdalom, hányás, láz), fülgyulladás, bőrpír, duzzanat. Súlyos esetben akár vérmérgezés vagy nekrózissal járó lágyrészfertőzés is kialakulhat. A legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek, illetve a májbetegségben szenvedők.

Habár Európában még viszonylag ritka a Vibrio-fertőzés, az északi országokban – főként a Balti-tenger mentén – már növekvő esetszámot figyeltek meg. A 2018-as hőhullám során például 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014–2017 közötti évek éves átlagának (126 eset).