Segítség fáj a fejem!

Minden férfire három olyan nő jut, akiket rendszeresen szenvednek migrénes fejfájástól, amely sokszor émelygéssel, rosszulléttel és hang- illetve fényérzékenységgel is együtt jár.

A becslések szerint a nők mintegy 25 százaléka életében már legalább egyszer átélt migrénes fejfájást. A legújabb képalkotási technikák alkalmazásával bebizonyosodott, hogy a migrént korábbi feltételezésekkel szemben nem a véredények összehúzódása és kitágulása okozza, hanem sokkal inkább az agy viszonylag magas izgatottsági szintje.

A kutatók egyetértenek abban, hogy a nők agyának belső izgatottsága általában magasabb, mint a férfiaké, így a migrén kialakulásáért felelős agyhullámok is sokkal gyorsabban terjednek a nők agyában, magyarázta az összefüggést Dr. Andrew Charles, a Kaliforniai Egyetem Fejfájáskutató és -Kezelési Programjának igazgatója.

Dr. Charles szerint a migrének esetében az agyban egy úgynevezett tovahaladó agykérgi gátlást (CSD - cortial spreading depression) lehet megfigyelni, amint az agy felszínén erős aktivitáshullám halad végig. Valójában ez a hullám okozza a migrén fájdalmas érzetét, valamint a járulékos szimptómákat is, köztük az émelygést, a szédülést és a koncentrációképesség hiányát.

A kutatás során Dr. Charles és kutatótársa, Dr. Kevin Brennan speciális képalkotási technikák alkalmazásával képesek voltak megjeleníteni a kísérleti egerek agyában a tovahaladó agykérgi gátlás, vagyis a CSD terjedését. Az eredmények egyértelműnek bizonyultak: a nőstény egerek agyában sokkal alacsonyabb volt a CSD ingerküszöbe, mint a hím egereknél, más szóval a nőstényeknél sokkal könnyebb volt előidézni a migrént okozó agyi aktivitáshullámokat.