A pesti revük aranykora – Budapest legendás orfeumai Ős-Budavárától az Arizonáig

Budapest a XIX-XX. század fordulóján, az azt követő évtizedben, majd a két háború közötti időszakban híres volt bohémnegyedeiről, mulatóiról, csillogó revüiről, ahová messze földről érkeztek a híres és tehetős vendégek: hercegek, maharadzsák, vagy filmcsillagok.  Cikkünkben Budapest legendás orfeumait, nagyvilági mulatóit járjuk végig.

• A Somossy Orfeum és a Moulin Rouge a korszak elitjének kedvelt találkozóhelyei voltak, neobarokk és revü-stílusban.
• Az olcsóbb Ős-Budavára és a fényűző Parisiana mulató a pesti közönség számára könnyed, látványos revüműsorokat kínáltak, ahol hajnalig tartott a mulatság.
• Az Arizona mulató a két világháború közti évek egyik legpompásabb szórakozóhelye volt, forgó színpaddal, mozgó táncparkettel és extravagáns revüprodukciókkal.

Nagyvilági élet Budapest legendás orfeumainak bűvöletében

A XX. század elején az arisztokrácia és a művészek körében sikk volt mulatókba járni, ahogy ez számos régi magyar filmben is látható, gondoljunk csak a Hyppolit, a lakáj című film ikonikus jelenetére.

A legtöbb mulatónak helyet adó pesti Broadway – a Bajcsy-Zsilinszky út, a Podmaniczky utca, a Teréz körút és a Király utca által határolt terület, ahol ma a Halhatatlanok sétánya is található – ebben az időszakban nyerte el ma ismert arculatát, ahol egyre, másra nyíltak a közkedvelt mulatók, varieték, revüszínházak, orfeumok – köszönhetően Somossy Károlynak, aki a századforduló legnépszerűbb éjszakai alakja, az „Élet császára” volt, ahogy többen is ismerték.

Ő volt az első, aki számos fogadó és kávéház után az első szórakoztató intézményeket nyitotta a fővárosban, többek között a Somossy Orfeumot, vagy a Lágymányosi-öbölben megépített, monumentális vigalmi negyedet, a budapesti Kis Isztambult.

Somossy Orfeum

Intézményei közül az 1894-ben, a Nagymező utcában, Helmer és Fellner tervei alapján megnyílt Somossy Orfeum volt az első, amelyet már építésekor színházi célokra szántak. Neobarokk pompája, korszerű villanyvilágítása és világszínvonalú műsora a kor egyik legfontosabb kulturális találkozóhelyévé tette, ahol arisztokraták és polgárok egyaránt megfordultak. A nézőteret a színpad felé lejtő elrendezés, a vacsorázásra is alkalmas széksorok és a ma is látható, 116 izzóból álló csillár tette különlegessé. Ez az egyetlen fennmaradt Somossy-épület, amely ma a Budapesti Operettszínházként (azon belül a Kálmán Imre kamaraszínpadként) működik.

Moulin Rouge

A Somossy Orfeum bezárása után az épület számos más névvel és vezetéssel igyekezett talpon maradni, de annak ellenére, hogy olyan nagy nevek is felléptek színpadán, mint Josephine Baker, minden próbálkozás csődbe ment. A ’30-as években azonban Moulin Rouge néven ismét fénykorát élte, ahol a kor olyan sztárjai, mint a Latabár testvérek, Kiss Manyi, vagy Feleki Kamill szórakoztatták a nagyérdeműt. A szocialista időszakban magyarosított névvel, Vörös Malomként, majd Budapest Kávéház, illetve Budapest Táncpalota néven futott, végül a ’60-as évektől ismét a francia nevén ismerték a helyet, ahol igényes revüműsorokat láthatott a közönség, egészen a rendszerváltásig, amikor is megszűnt a Moulin Rouge.

Ős-Budavára

Az Ős-Budavára az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva nyílt meg a Városligetben, és a XIX–XX. század fordulójának egyik legkedveltebb, viszont olcsóbb mulatóközpontja lett. A történelmi Budavárat idéző, papírmaséból épült, díszletszerű épületegyüttesben vendéglők, kávéházak, színpadok és látványos szórakoztató műsorok várták a közönséget. A könnyed revük, zenés előadások és az egzotikus látványvilág révén a korszak pesti éjszakai életének emblematikus helyszínévé vált, egészen 1907-ig. Előbb a Vidámpark, majd a Fővárosi Állatkert kapott helyet az Ős-Budavára által egykor elfoglalt területen.

Parisiana mulató

Ős-Budavára egyik bérlője – Freidmann Adolf – 1907 elején kért építési engedélyt a mai Paulay Ede utca 35. szám alatti telekre, amelyen 1909-ben nyílt meg a korszak kedvelt orfeuma, a Parisiana mulató. A gyönyörű, szecessziós stílusú szórakozóhely két szinten működött – ez volt az első pesti éjszakai szórakozóhely, ahol hajnalig lehetett mulatni. Az épületben ma az Új Színház működik. A Parisiana orfeum nyári helyisége, a szintén 1907-ben épült, és Európa-szerte ismert Parisiana Grill a Margitsziget északi részén, az egykori Kis Szálló mellett kapott helyet, és a legelegánsabb közönség zenés-táncos revüszínháza volt. Helyén ma a margitszigeti parkoló van.

Arizona

A Nagymező utcában, a Somossy Orfeummal, illetve a Moulin Rouge épületével szemben található Arizona mulató a két világháború közti évtizedek egyik legpompásabb pesti revü- és mulatóhelye volt, amelyet Miss Arizona (Senger Mariska) és férje, Rozsnyai Sándor nyitott meg 1932 decemberében, és hamarosan híresebbé vált még a Moulin Rouge-nál is. Az intézményben mozgó táncparkett, modern technikai megoldások, forgó színpad és extravagáns revüprodukciók várták a vendégeket. 

Nézd meg videón, hogy milyen lett az egykori Moulin Rouge helyiségéből kialakított Kálmán Imre kamaraszínpad:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: