Fotókon a régi telek Budapesten – Ilyenek voltak a XX. század emlékezetes, hótakaróval borított, fagyos pillanatai

PUBLIKÁLÁS: 2025. december 25. 14:45

Budapest téli arcát ma már nehéz elképzelni vastag hópaplannal. A régi telek fotói azonban egészen mást mutatnak: havas utcákat és tereket, ahol a hó a mindennapok része volt decembertől februárig. Utazz vissza az időben, nézd meg hogy festett a fehérbe burkolózott főváros!

Etédi Alexa

A szerző cikkei

A Fortepan archívumában számos téli felvétel maradt fenn Budapest különböző helyszíneiről a XIX-XX. század fordulójától kezdődően. A régi telek e képekből jól rekonstruálhatók: a hó rendszeres, tartós és hatalmas mennyiségű jelenség volt a városban.

Régi telek Budapesten: már 1907-ben is szívesen jártak a városligeti jégpályára korcsolyázni az emberek. — Ilyenek voltak a régi telek Budapesten: a budapesti városligeti jégpálya a Városligeti-tavon, háttérben a Vajdahunyad vára (év: 1907)
Fotó: Schoch Frigyes / Fortepan

Archív felvételek arról, milyenek voltak a régi telek Budapesten a XX. században.
Vastag, tartós hótakaró jellemezte a várost, amelyhez a közlekedés és a mindennapi élet is alkalmazkodott.
A korcsolyázás, szánkózás és síelés a városi tél természetes része volt a Városligettől a Normafáig.

Régi telek hangulata Budapesten

A felvételek különböző városrészekben, utcákon és tereken készültek, mégis hasonló időjárási viszonyokat mutatnak. A régi telek idején a vastag hótakaró megszokott körülmény volt, a közlekedés, a gyalogosforgalom és a városi élet pedig ehhez alkalmazkodott. A képeken látható hó mennyisége ma már szokatlannak számít.

1967, síelő hölgy pózol a Normafán. — 1967 - Normafa, ahová a budapestiek síelni jártak. Kilátás a Béla király úti kormányrezidencia felé
Fotó: FŐFOTÓ / Fortepan

Az akkor élő budapestiek pedig előszeretettel ki is használták e hideg telek lehetőségeit, épp úgy eljártak korcsolyázni, szánkózni, vagy síelni, ahogy mi is. A városligeti pálya (a mai Műjégpálya elődje) 1870-ben nyílt meg, a budapestiek pedig előszeretettel látogatták. A Normafán ekkoriban még 7 pályán is lehetett síelni, sőt 1990-ig síugrósánc is létezett. Ami pedig a Tabán szilaj lejtőit illeti, fél Budapest oda járt szánkózni.

Másfelől az ember tekintete szívesen elidőzik Budapest mára megváltozott, vagy éppen változatlan városképén is, és árgus tekintetekkel keresi, hogy bizonyos részletek miben és mennyire változtak meg az évtizedek során. Egy szó mint száz, nincs ember, aki ne nézné nosztalgiával teli szívvel a sokszor több évtizedes régi képeket.

1907. Fővám tér, a Szabadság- (Ferenc József-) híd pesti hídfője, balra a Fővámpalota. Egy krabeli öltözéket viselő pár sétál a Vásárcsarnok irányábaamely ekkor 11 éve készült el.

1907. Andrássy út, a Millenniumi Földalatti Vasút Bajza utcai állomásánál, távolban a Millenniumi emlékmű sziluettje a későbbi Hősök terén.

1907. Petőfi Sándor szobra a Dunakorzót lezáró Petőfi téren, mely mai parkosított formáját csak 1970-ben nyerte el.

1919. - Az 1883-ban létrehozott téli kikötő az Újpesti-öbölben, jobbra a Népsziget. Szemben az MFTR Sas, mögötte ledöntött kéménnyel az Árpád oldalkerekes személyszállító gőzhajók. A pesti oldalon ma a Marina lakótelep található, amelynek helyén akkoriban a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepe működött.

1932. - A régi Erzsébet-híd, más néven Eskü téri híd a Gellérthegyről. Az első Erzsébet-híd 1903-1945 között állt, melyet végül a visszavonuló német csapatok robbantottak fel.

1933 - Bem (Margit) rakpart a Lánchíd felé nézve. A pesti oldalon balról az első épület a Kossuth Lajos tér - Széchenyi (Rudolf) rakpart sarkon álló ház.

1933. - Fadrusz utca, BLKE teniszpályák télen, háttérben a Villányi út (Szent Imre herceg útja) fölött a Gellérthegy oldala. A szomszédos Feneketlen-tó ma ismert parkosított környéke ekkor még nem létezett, azt csak 1958-60-ban hozták rendbe.

1934 - Csoportkép a Hármashatár-hegyhez tartozó Látó-hegyen (más néven Gugger-hegy), az 1929-ben elkészült Árpád kilátó közelében.

1935 - Üllői út - József körút kereszteződése, szemben a Corvin (Kisfaludy) köz.

1937 - Vajdahunyad vára a Vajdahunyad sétányról nézve. A várat 1902-1908 között építették egy korábbi Vajdahunyad vár helyén (1896-1899), amelyet gyenge építési alapanyagai miatt le kellett bontani, mert életveszélyessé vált.

1940 - Szent István szobra (Stróbl Alajos alkotása, 1906), amely az 1902-ben elkészült Halászbástyán, a Mátyás-templom mögött áll.

1943 - kilátás a Halászbástyáról az Iskola lépcső felé. Szemben a korábbi brit követség, jobbra az Erdődy-Hatvany palota, amely ma a Zenetudományi Intézetnek ad otthont.

1955 - Gyermekvasút (Úttörővasút), Szépjuhászné (Ságvári liget) állomás.A Gyermekvasutat 1948-1950 között építették a szocialista nevelés eszközeként.

1956 - szánkózók a Tabánban, jobbra az Alexandriai Szent Katalin-templom. A Tabán ma ismert parkosított területe csak az 1960-as években készült el, amikora Hegyalja utat kiszélesítették.

1965 - Tabán, látkép a Budavári Palotával (korábban Királyi Palota) a Gellérthegyről., jobbra az Alexandriai Szent Katalin-templom.

1980 - Vajdahunyad vára, Mezőgazdasági Múzeum.

1983 - Andrássy út (akkor Népköztársaság útja), balra a Liszt Ferenc tér. Még a 80-as években is voltak havas telek.... azóta szinte semmi.

Galéria: Régi telek Budapesten

1/17

1907. Fővám tér, a Szabadság- (Ferenc József-) híd pesti hídfője, balra a Fővámpalota. Egy krabeli öltözéket viselő pár sétál a Vásárcsarnok irányábaamely ekkor 11 éve készült el.