Október 8-a a magyar katolikus egyház számára főünnep: ezen a napon emlékezünk meg Szűz Mária magyarokat oltalmazó pártfogásáról, vagyis a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnepnapjáról. Az elnevezés a Szűzanya különös kapcsolatát tükrözi Magyarországgal.
A XII. századi legenda Hartvik püspöktől maradt ránk, aki lejegyezte, hogy amikor Szent István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján utód nélkül elhunyt, halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot.
Ettől kezdve Szűz Mária tisztelete mindig is kiemelkedő jelentőségű volt Magyarországon, és számos, Szűz Máriának ajánlott kegyhelyet alapítottak uralkodóink: Szent László király Mária tiszteletére emeltette a nagyváradi székesegyházat, de IV. Béla a Szűzanyának ajánlotta fel leányát, Margitot, amikor Magyarországot a tatárok fenyegették. Ennek okán Szűz Mária tiszteletére szentelt domonkos rendi kolostort alapított a Nyulak-szigetén, a mai Margitszigeten. Mátyás király aranypénzein is Mária képe volt látható, kezében a kis Jézussal. 1693-ban I. Lipót a török uralom alóli felszabadulásért ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának.
1896-ban XIII. Leó pápa engedélyezte Magyarország számára a Magyarok Nagyasszonya ünnepet, miután Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek a magyar millennium alkalmából kérvényezte.
Az e témában készült műalkotásokon meglehetősen könnyű azonosítani a Magyarok Nagyasszonyát, mivel itt Szűz Mária fejét nem a megszokott tizenkét csillagú korona, hanem a Szent Korona díszíti, kezében – vagy a kis Jézus kezében – az országalma és a jogar látható. Lábánál a törökök legyőzésére utaló félhold, vagy a magyar címer valamely formája figyelhető meg.
Ezek a cikkek is érdekelhenek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.