Magyarok Nagyasszonya nyomában – A Mária kegyhelyek titokzatos gyógyító ereje, amit neked is át kell élned

Október 8-a a magyar katolikus egyház számára főünnep: ezen a napon emlékezünk meg Szűz Mária magyarokat oltalmazó pártfogásáról, vagyis a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnepnapjáról. Az elnevezés a Szűzanya különös kapcsolatát tükrözi Magyarországgal.

A Magyarok Nagyasszonya ünnep eredete és ikonográfiája

A XII. századi legenda Hartvik püspöktől maradt ránk, aki lejegyezte, hogy amikor Szent István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján utód nélkül elhunyt, halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot.

Ettől kezdve Szűz Mária tisztelete mindig is kiemelkedő jelentőségű volt Magyarországon, és számos, Szűz Máriának ajánlott kegyhelyet alapítottak uralkodóink: Szent László király Mária tiszteletére emeltette a nagyváradi székesegyházat, de IV. Béla a Szűzanyának ajánlotta fel leányát, Margitot, amikor Magyarországot a tatárok fenyegették. Ennek okán Szűz Mária tiszteletére szentelt domonkos rendi kolostort alapított a Nyulak-szigetén, a mai Margitszigeten. Mátyás király aranypénzein is Mária képe volt látható, kezében a kis Jézussal. 1693-ban I. Lipót a török uralom alóli felszabadulásért ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának.

1896-ban XIII. Leó pápa engedélyezte Magyarország számára a Magyarok Nagyasszonya ünnepet, miután Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek a magyar millennium alkalmából kérvényezte.

Az e témában készült műalkotásokon meglehetősen könnyű azonosítani a Magyarok Nagyasszonyát, mivel itt Szűz Mária fejét nem a megszokott tizenkét csillagú korona, hanem a Szent Korona díszíti, kezében – vagy a kis Jézus kezében – az országalma és a jogar látható. Lábánál a törökök legyőzésére utaló félhold, vagy a magyar címer valamely formája figyelhető meg.

Magyarország legjelentősebb Mária kegyhelyei

• Bodajk
  Úgy tartják, hogy Bodajk a legrégebbi magyar búcsújáró hely, hiszen itt a szent kutat, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak, már a IX. században is vallásos tisztelet vette körül. A kút vize a legenda szerint hét évente elapadt, majd újra éledt. Szent István – aki elzarándokolt ide – kápolnát emeltetett a Kálvária-hegy tövében, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Szent István mellett Szent Imte, Szent Gellért és Szent László is felkereste a búcsújáró helyet. A szentkút melletti barokk stílusú Nagytemplomot 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.

• Győr
  A XVII. században egy ír pap, Walter Lynch szolgált Győrben, aki végrendeletében egy     Szűz Mária képet hagyott az úgy nevezett öreg templomra. 1697. március 17-én, Írország védőszentjének, Szent Patrik napján a Mária-kép vért könnyezett; a vért felfogókendő ma is látható. 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök méltó barokk oltárt emeltetett a kegyképnek.

• Máriabesnyő
  Az 1750-es években Grassalkovich Antal, az ország egyik leggazdagabb főura, miután első     két feleségét már elveszítette, fogadalmat tett, hogy templomot épít, ha halálosan beteg harmadik felesége felgyógyul. Az építkezés során álmot látott, amelyben megjövendölték számára a Szűz Mária-szobor megtalálását – s valóban, 1759-ben egy napszámossal együtt kiásta a földből a kegytárgyat. A csoda híre gyorsan terjedt, és Máriabesnyő hamarosan Magyarország egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyévé vált.

• Máriagyűd
  A hagyomány úgy tartja, hogy a Szent István által alapított bencés szerzetesek egy kis Mária-szobrot találtak Gyűd forrásánál, amelyet később a II. Géza által építtetett templomban helyeztek el. A szobor a török időkben elveszett, de a XVII. század végén a Mária-jelenések hatására a hívek visszaszerezték és újjáépítették a kegyhelyet. A csodás gyógyulásairól – szám szerint 302 – híres Máriagyűdöt VII. Pius pápa 1805-ben hivatalosan is elismerte, 2008-ban pedig basilica minor rangra emelték.

• Máriapócs
  Máriapócs görög-katolikus temploma a könnyező Mária-képek csodáiról vált híressé: az első, 1696-ban könnyező ikon ma a bécsi Stephansdomban található, miután I. Lipót császár odaszállíttatta. Az egri püspök által készíttetett másolat is háromszor hullatott könnyeket, legutóbb 1905-ben, és számtalan csodás gyógyulás fűződik hozzá. Az „Útmutató Istenanya” ikont – amelyen Krisztus nem áldásra emeli a kezét, hanem anyjára mutat, Mária pedig jobb kezével a fia felé mutat – évente több mint félmillió zarándok keresi fel, így Máriapócs ma is az egyik legismertebb magyar kegyhely. 

Ezek a cikkek is érdekelhenek: