Belekóstolnál a lovagok és várkisasszonyok világába? A reneszánsz hangulatú Ozora kastélyt neked találták ki

A Tolna vármegye lankái között, a Sió és a Cinca-patak találkozásánál megbúvó Ozora első pillantásra is különleges. A faluba érkezve két kis domb uralja a látképet: az egyik tetején a templom, a másikon a várkastély áll. A kettőt valaha híd kötötte össze, ma hangulatos kis hidacskák vezetnek a kastélyhoz, az épület pedig még most is őrzi reneszánsz hangulatát – elég csak a firenzei mintára épült Sáfrán-kútra pillantani.

Ki volt Ozorai Pipó, az ozorai várkastély ura?

A vidéki táj magányában álló erőd ma is olyan benyomást kelt, mintha az idő kereke visszapörögne a XV. századba, amikor a falakat még hadak moraja és a reneszánsz Itália friss szelleme lengte körül. Az épület és története szorosan összefonódik egy különös sorsú emberrel: Filippo Scolari, azaz Ozorai Pipó alakjával.

A gazdag toszkánai kereskedőcsalád sarja a XIV. század végén érkezett Magyarországra, eredetileg egyszerű zsoldosként, de katonai sikereivel és diplomáciai érzékével hamar Zsigmond király bizalmába férkőzött. Pipó nemcsak a király hűséges embere, hanem a déli határvonal rettegett védelmezője lett: tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a törökök ellen, és a só- illetve az aranybányák felügyeletét is rábízták, így nem meglepő, hogy a király által újonnan alapított, és a környezetébe tartozó legmegbízhatóbb, legnemesebb férfiak alkotta Sárkányrend tagjai közé is beválasztották.

Szíve azonban nemcsak a harcmezőn lobogott: feleségül vette a vidéket birtokló Ozorai Borbálát, aki az Ozoraiak utolsó nőági örököse volt. Házasságuk után nagyszabású építkezésbe kezdett, és 1416-ban nekilátott egy olyan kastély felépítésének, amely inkább hasonlított egy itáliai palotára, mint komor középkori várra, és amely Magyarországon teljesen szokatlan volt ekkoriban. A korabeli krónikák szerint 1423-ra már állt a pompás épület, ahol Pipó maga Zsigmond királyt is vendégül látta.

Pipó alakja - akinél olyan kimagasló történelmi személy töltötte apródéveit, mint Hunyadi János - nemcsak mint építtető maradt fenn. A korabeli Magyarország egyik legfontosabb katonai vezetője volt, aki a török ellen vívott harcokban és a király belső ellenfeleivel szemben is meghatározó szerepet játszott. Hűsége Zsigmondhoz rendíthetetlennek bizonyult, s ezért kortársai tisztelték, ellenfelei pedig rettegték. Neve egybeforrt Ozorával, ahol a vár nemcsak otthona, hanem hatalmának szimbóluma is lett.

A századok viharában dacoló reneszánsz erősség

A négyzet alaprajzú, bástyákkal erősített ozorai várkastély fényűző udvarával és díszítéseivel messze földön híres volt. Egyszerre szolgált védelmi célokat és testesítette meg a reneszánsz eleganciát. Udvara köré díszes loggia került, belső terei pedig kényelmet és reprezentációt sugároztak. Ma, amikor a látogató végigsétál az árnyas folyosókon, könnyen  maga elé képzelheti, milyen lehetett itt a főúr udvartartása: zajos lakomák, katonák lépteinek dübörgése, udvari muzsika és a királyi vendégségek gyertyafényes pillanatai.

A reneszánsz jegyekkel átszőtt palota azonban sok vihart átélt: 1491-ben Habsburg Miksa katonái foglalták el, később Török Bálint is feldúlta, majd közel másfél évszázadra a törökök kezére került. A XVII. század végétől az Esterházyak birtokolták, akik barokk stílusban alakították át. A XIX. században azonban már nem főúri rezidencia, hanem börtön és magtár működött falai között. A XX. század régészeti feltárásai után lassan megkezdődött a kastély helyreállítása. Ma újra az a reneszánsz elegancia jellemzi, amely Pipó idejében.

Élmény a múlt nyomában

Az ozorai várkastély ma élményházként várja a látogatókat. Kiállításai bemutatják Pipó életét és a korabeli Magyarország történetét, a reneszánsz hangulatot idéző termeiben pedig kulturális programok, koncertek és kiállítások kapnak helyet. Díszes termei mind bejárhatók, köztük Borbála hálószobája, a trónterem, a reneszánsz ebédlő és a freskókkal díszített kápolna. A fegyvergyűjteményben életnagyságú lovas katona mutatja be a középkori hadművészetet, a konyhában pedig a főúri étkezések hangulata elevenedik meg.

Az udvaron és az emeleti loggiákon sétálva a látogató valóban visszacsöppen a XV. századba: reneszánsz kőfaragványok, korhű berendezések és interaktív kiállítások idézik fel Ozorai Pipó világát. A vár mellett kialakított Pipó-kert pihenőhelyet, játszóteret és sétányokat kínál, így a történelem felfedezése után a család minden tagja találhat magának kikapcsolódást.

A környék sem szűkölködik látnivalókban: a Tolnai-dombság békés lankái, a közeli falvak vendégszeretete és a helyi gasztronómia mind hozzájárul ahhoz, hogy az ide érkező turistát a múlt mellett a jelen is maradásra csábítsa.

Ozorai Pipó nem hagyott utódokat (négy fia mind kisgyermekként hunyt el), ám neve és öröksége ma is él. A firenzei származású lovag a magyar történelem egyik legkülönösebb figurája lett: idegenből jött, mégis Zsigmond király egyik legfőbb támaszává vált, és olyan kastélyt emelt a Tolna vármegyei dombok közé, amely ma is párját ritkítja.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: