
Ha egy olyan tájat keresünk, ahol a hegyek ölelése és a domboldalakat benőtt erdők alatt megbúvó falvak megőrizték a múlt tiszta leheletét, ahol a madarak dalát csak a patak csobogása szakítja meg, és ahol a falusi lét egyszerűsége még mindig érték, akkor Velem és a közeli Cák tökéletes úti cél lehet. A Kőszegi-hegység lábánál fekvő apró települések nem tolakodnak a turisták elé, nem harsognak, nem ígérnek felesleges látványosságokat – itt az idő valóban lelassul, hogy te is megérezd, milyen az élet ritmusa a természetben.
Velem apró falucskája nem csak a természet közelségével és nyugalmával, hanem gazdag történelmi örökségével is magára vonja a figyelmet. A falutól kőhajításnyira található a műemléki védettségű Schulter-malom, amely 1568 óta őrzi a környék molnárjainak emlékét. Egykoron négy malom is működött a Szerdahelyi-patak mentén, ám mára csak ez az egy maradt meg eredeti formájában.
Az épület 1919-ben nyerte el mai formáját, majd a XX. század közepén múzeummá alakították, így ma is működőképes állapotban várja az érdeklődőket, akik megcsodálhatják a hagyományos vízikerék működését és betekintést nyerhetnek a régmúlt paraszti világába. A malom legendái között emlegetik Savanyú Jóska, a híres bakonyi betyár itteni menedékét is, ami tovább színezi a hely történetét.
Velem másik büszkesége a 100 éves múltú helyi pálinkafőzde, mely 1913-ban Iványi Dezső tanító kezdeményezésére épült. A hagyományos, kisüsti technológia ma is él, és a helyi szubalpin klíma által érlelt gyümölcsökből készített párlatok a környék és az ország egyik legértékesebbjei közé tartoznak. A pálinkafőzde különlegessége, hogy alapítása óta községi tulajdonban áll, és mindig helyi főzőmesterek gondoskodtak a minőségről. A gyártás során a természetes hűtést a falut átszelő hegyi patak biztosítja, ami az évszakok változásával is stabil hőmérsékletet garantál a lepárlás során.
A falu felett, az Írott-kőre vezető út közelében található Szent Vid-kápolna és a Stirling-villa – utóbbi ma alkotóházként működik – tovább színesítik a hely kulturális és építészeti értékeit. Érdemes a Gesztenyeünnep idején is ellátogatni ide, amikor a falu valódi fesztiválhangulatba borul, és a kézműves vásár, valamint a gasztronómiai programok egyaránt a helyi hagyományokat ünneplik.
Cák apró falujának egyik ékköve a Szent Péter és Pál római katolikus templom, amelynek története évszázadokon átívelő küzdelmekről és újjászületésekről mesél. Bár a régi templom már a XVIII. században romokban hevert, az 1894-ben felszentelt új épület Ludwig Schöne bécsi építész keze nyomát viseli, és a helyi közösség összefogásának gyümölcse. A templomot a környékbeli lakosok gondos kezeivel újították fel az évek során, legutóbb 2012-ben, megőrizve ezzel az évszázados hit és hagyomány szellemiségét.
De talán ennél is figyelemre méltóbb – és minden bizonnyal ismertebb is – a híres cáki pincesor, amely mint egy szabadtéri néprajzi múzeum, megőrizte a XVIII-XIX. századi boronafalú, zsúptetős pincék hangulatát és építészeti szépségét, s egyben a helyi borászat és gyümölcstárolás történetének élő tanúja. Ezek a festői környezetben megbújó, különleges épületek a falu évszázados múltjáról és a helyi emberek hagyománytiszteletéről mesélnek.
A velemi Gesztenyenapok – melyet 2025. október 11–12. között rendeznek meg – a Kőszegi-hegység egyik legkedveltebb szabadtéri eseménye, ahol a látogatók két napon át élvezhetik a gesztenyéhez kapcsolódó ínyencségeket és a hamisítatlan falusi hangulatot.
A rendezvény gasztronómiai fénypontja a hagyományos módon, gyertyán- és bükkfa lángján pörkölt, illatos szelídgesztenye, amelynek íze összetéveszthetetlen. A programokat népművészeti bemutatók, zenés-táncos előadások színesítik, amelyek a helyiek és a környékbeli művészek közreműködésével idézik meg a vidék hagyományait.
2018-ban a a velemi vaníliás gesztenye torta döntős volt az Ország Tortája versenyben, melyet étcsokoládés ganache, grillázs, rumos és vaníliás gesztenye, gyömbéres narancs, és gesztenyemousse felhasználásával készített el az egyébként nagykőrösi cukrász, Marsa Éva Heléna.
A vidék büszkeségei közé tartoznak a szubalpin levegőn érlelt gyümölcsökből készült pálinkák: a helyi főzdében készült szilva-, barack- vagy épp a vadgyümölcsökből készült pálinka nemcsak aperitifként, de egy-egy gesztenyés fogás mellé is kiváló.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.