A török hódoltság korszaka 1541-ben kezdődött Magyarországon, amikor I. Szulejmán elfoglalta Budát, és egészen 1699-ig, a karlócai békéig tartott. Ez a több mint másfél évszázad nemcsak hadjáratokat és véres összecsapásokat hozott, hanem mély nyomot hagyott a kultúrában és az építészetben is. Cikkünkben Magyarország török kori műemlékeinek nyomába eredünk.

török kori műemlékek, Pécs, Gázi Kászim pasa dzsámija — Török kori műemlékek Magyarországon: minden bizonnyal a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija mind közül a legismertebb
Fotó: Thaler Tamás / wikipedia

Történelem testközelből – 8 török kori műemlék, amit a turisták is imádnak

A törökök a megszállt területeken városokat szerveztek át, mecseteket, fürdőket és türbéket emeltek – sok esetben felhasználva a már meglévő középkori magyar épületeket. Sok közülük ma is látható, látogatható, de szimbolikusan is fontosak: a keleti és nyugati kultúra találkozását, sőt időnként együttélését is jelképezik.

A megmaradt török kori épületek többsége Dél- és Közép-Magyarországon található, ahol az oszmán jelenlét huzamosabb ideig fennmaradt. Az alábbiakban a legismertebb és legjobban megőrzött helyszínek közül mutatunk be néhányat, amelyek révén a mai látogató is betekintést nyerhet ebbe az összetett történelmi korszakba.

Gül Baba türbéje (Budapest)

Gül Baba, vagyis „a rózsák atyja” a bektási dervisek rendjének tagja volt, és már életében szentként tisztelték. A legenda szerint a budai vár elfoglalásakor hunyt el, és a Rózsadombon temették el. Türbéje (sírkápolnája) az egyik legfontosabb iszlám zarándokhely Magyarországon, és a mai napig kiemelt helyszín a török–magyar kapcsolatok szimbolikus térképén. A környezetét modern parkkal és kilátóval rendezték be, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra.

Gül babab türbéje, Budapest, oszmán építészet — Gül Baba türbéje Budapest egyik legszebb helyén található, a II. kerületi Mecset utcában.
Fotó: Loránd Péter / wikipedia

Király fürdő (Budapest)

A budai Király fürdőt, más néven Arszlán pasa fürdőjét a XVI. század végén kezdték el építeni, eredetileg hamamként, hogy akkor is biztosított legyen a gyógyvízhez való hozzáférés, ha a város ostrom alá kerül. Ezért nem közvetlenül a forrásnál, hanem a városfalon belül alakították ki. A fürdő klasszikus török fürdőépítészeti jegyeket visel: középen nyolcszögletű medence, fölötte kupola, oldalain félhomályos, gőzzel telített helyiségek. Bár az évszázadok alatt többször felújították, az eredeti oszmán hangulat máig érzékelhető, így ez a fürdő egyszerre történelmi műemlék és működő gyógyhely.

Király fürdő, Budapest, oszmán építészet — 1796-ban a fürdő a Kőnig (Király németül) család tulajdonába került, jelenlegi elnevezése a családnévből származik.
Fotó: Misibácsi / wikipedia

Egri minaret

Az egri minaret a legészakabban fekvő török minaret a világon, és az egyetlen, amely teljes épségében fennmaradt Magyarországon. Egykor egy dzsámihoz tartozott, ma magányosan áll Eger belvárosában. A 40 méter magas, karcsú toronyba 97 szűk lépcső vezet fel, a csúcsáról pedig lenyűgöző kilátás nyílik a városra. Az épület tökéletes példája a török vallási építészetnek, és Eger egyik ikonikus látványossága.

török kori műemlékek, Eger, minaret — Az egri minaret feltehetően a XVII. század elején épült Kethüda mináré néven.
Fotó: Mykee78 / wikipedia

Malkocs bég dzsámija (Siklós)

A XVI. században épült dzsámi az egyik legépebben megmaradt oszmán kori vallási épület hazánkban, noha minaretje és előcsarnoka az idők során elpusztult. Malkocs bég, a klisszai szandzsákbég építtette, és azóta többször is felújították, utoljára a XX. század második felében. A belső térben kupolás mennyezet, finoman ívelt ablakok és az iszlám építészetre jellemző falfülkék idézik meg a kor hangulatát. Ma kulturális központként működik, rendszeresen tartanak benne időszaki kiállításokat.

török kori műemlékek, Siklós, Malkocs bég dzsámija — A piactér és fogadók szomszédságában álló alsóvárosi épület a XIX. század derekára veszítette el jórészt török építészeti jellegét.
Fotó: Pasztilla-aka-Attila-Terbocs / wikipedia

Gázi Kászim pasa dzsámija (Pécs)

A pécsi Széchenyi tér közepén álló dzsámi ma is vallási célokat szolgál – igaz, már római katolikus templomként működik. Eredeti funkciója azonban világosan kivehető: a kupola, a mihráb (imafülke), a szamárhátíves ablakok és a nyílások mind a török építészet klasszikus elemei. Az épület az iszlám és a keresztény hagyomány találkozásának különös szimbóluma, amelyet mindkét kultúra tisztelettel kezel.

Idrisz Baba türbéje (Pécs)

Idrisz Baba egy kevéssé ismert, de helyben tisztelt dervis volt, akinek türbéje a pécsi Havihegy oldalában található. A szerény, kör alaprajzú épület egyszerűségével és csendes elhelyezkedésével különösen meghitt atmoszférát áraszt. Bár nem kiemelkedő turisztikai célpont, spirituális jelentősége miatt a muszlim közösség számára ma is fontos zarándokhely.

török kori műemlékek, Pécs, Idrisz baba türbéje — Idrisz Baba egy XVI. századi muszlim veli, azaz szent életű ember volt, aki feltételezhetően a Balkánról költözhetett magyar földre. Messze földön híres gyógyító hírében állt. Fotó: fenoman / wikipedia

Török–Magyar Barátság Park (Szigetvár)

A park Szigetvár ostromának és hőseinek állít emléket: itt halt meg 1566-ban Zrínyi Miklós és röviddel később I. Szulejmán is. A hely különös jelentőséget kapott a XX. század végén, amikor a közelben megtalálták Szulejmán szívének és belső szerveinek vélhető nyughelyét. A park két központi szobra – egy magyar és egy török harcosé – egymás felé fordulva áll, szimbolizálva a történelmi ellenfelek későbbi megbékélését.

török kori műemlékek, Magyar–Török Barátság Park, Szigetvár — A Magyar–Török Barátság Park a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet 1994-ben alakítottak ki. Fotó: Pasztilla-aka-Attila-Terbocs / wikipedia

Török kori lakóház (Szigetvár)

Szigetváron található Magyarország egyetlen, ritka módon fennmaradt oszmán kori lakóháza (esetleg karavánszerájnak, vagy korániskolának is épülhetett), amely egyedülálló bepillantást enged a korabeli hétköznapi életbe. A ház szerkezete, elrendezése, belső tere a török lakáskultúra lenyomata. Ma kiállításként működik, bemutatva a korszak használati tárgyait, bútorzatát, életmódját, és így egyfajta időkapuként szolgál a XVI-XVII. századi Szigetvár felé.

török kori műemlékek, Siklós, török kori lakóház — A XVI. században épült oszmán kori lakóházban található múzeum állandó kiállításának címe: Szigetvár a török korban.
Fotó: wikipedia

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Türbék, fürdők, dzsámik – Fedezd fel velünk Magyarország legszebb török kori műemlékeit