Friss régészeti szenzációt láthat a Múzeumok éjszakáján

Múzeumok Éjszakája 2017
PUBLIKÁLÁS: 2017. június 21. 14:07
Friss régészeti szenzációt láthat a Múzeumok éjszakáján.

Bronzkori arany lábvértet talált gombászás közben Szeged közelében egy férfi – írja az MTI. A régészeti és muzeológiai szempontból is egyedülálló műkincset néhány órára a nagyközönség is láthatja a múzeumok éjszakáján, június 24-én a Móra-múzeum dísztermében.

Utoljára csaknem egy évszázada, az 1920-es években került elő Magyarországon hasonló jelentőségű aranylelet, a nagyszéksósi kincs.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Az arany lábvértre egy férfi akadt rá gombászás közben, és amint rájött arra, hogy egy több mint száz grammos aranytárgyat talált, egyből értesítette a közgyűjteményt. A múzeum ezért kezdeményezte a kulturális tárcánál, hogy a lelet jelentőségének megfelelő nagyságú megtalálói jutalmat kapjon.

A múzeum munkatársai azonnal megkezdték a megtalálási hely kutatását, talajradaros átvizsgálását, ennek eredményeként előkerültek a lábvért hiányzó darabjai és több, feltehetően a műtárgyhoz kapcsolódó félgömb, illetve kúpalakú függő.

Az időszámításunk előtti 14. századtól kezdett elterjedni a lábvért használata, melyet kizárólag a harcosok elitje viselt, ám ezek csak bronzból készültek. Európából 30-35 bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarország területéről. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A páratlan értékű ötvösmunka valószínűleg a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere számára készülhetett. Feltehetően valamilyen szakrális szertartás keretében kerülhetett a földbe, mivel összehajtogatták és bevagdalták, ezzel téve alkalmatlanná a mindennapi használatra, mondták el a szakemberek a sajtótájékoztatón.

A következő hónapokban a múzeum és az ELTE szakemberei elkezdik a műkincs restaurálását és a lelet tudományos kutatását. Előtte azonban szombaton a múzeumok éjszakáján a nagyközönség is láthatja a Móra-múzeum dísztermében.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.