A koronavírus miatt robbantással fenyegetett egy budapesti férfi, mert szerinte túl sokan voltak a boltban

Az eljárás adatai szerint a férfi 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, és a diszpécsertől rendőri intézkedést kért, mert szerinte a  Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodott.

Aznap délután újból felhívta a segélyhívót, és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt.

Közölte, hogy a rendőrségnek két napja van rendet tenni, ellenkező esetben maffiamódszerekhez fog folyamodni, és maga szünteti meg a kifogásolt helyzetet Molotov-koktéllal.

A telefonhívás során a vádlott kifogásolta a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket tett. Ezt követően lement az áruházhoz, és annak falára, hirdetőtáblájára alkoholos filccel antiszemita, trágár kifejezéseket írt.

Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban csak a rongálás esetében állapította meg a váddal egyező tényállást.

A vádlott otthonában nem volt Molotov-koktél készítéséhez szükséges gyúlékony anyag, bár a közelben két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol ezt beszerezhette volna.

A fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de a telefonhívás alapján nem látta igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartotta olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen.

A bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés például akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a Molotov-koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a férfi cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette. Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást.
 

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a férfi pszichés állapotát és azt, hogy beteg szülőről gondoskodik. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, vagyis azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésekor ittas volt.

Az ítélet nem jogerős, mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség fellebbezést jelentett be.