A nyelvtörténész meglepő tényeket árul el a középkori magyar beszédről.
A Hunyadi sorozat az utóbbi idők egyik legnagyobb szabású magyar történelmi produkciója, amely látványos csatajeleneteivel, erős karaktereivel és drámai fordulataival gyorsan a közönség kedvencévé vált. A nézők között komoly vitákat generált a film nyelvezete, különösen a trágár beszéd és a tegeződés.
Hogy beszélt a törökverő? A válaszhoz Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója segít közelebb kerülni.
A szakember szerint:
- A 15. század nyelvtörténeti szempontból jól dokumentált időszak, így elvileg létre lehetett volna hozni egy korhű nyelvi környezetet is
- A gond csak az, hogy hatféle múlt idő létezett akkoriban, ebből négyet élőbeszédben is használtak, és ez mai füllel szinte érthetetlen lenne
- A nyelvi standard még nem létezett, az emberek tájanként eltérő nyelvjárásokban beszéltek – nem tudjuk pontosan, hogy Hunyadiék melyiket
Hunyadi használt-e trágár szavakat?
Biztosan igen, de bizonyos szavak nem voltak akkor olyan erősek, mint ma. Megtudtuk: a „segg” szó ősi magyar szó , uráli eredetű, a rokon nyelvekben is hasonló jelentéssel bír. Csak a későbbi nyelvhasználat tette erősen vulgárissá.
Hol van az apa, hol van a mi drágaságos Ulrik grófunk?
– teszik fel a kérdést a Hunyadi-sorozat első részében, mire a válasz:
Cillei? Valahol a király seggében félúton!
Mivel a szót használták és nem csak a testrészt jelentette, hanem azt is, hogy valami mögött, ezt a kifejezést használhatta Hunyadi. De az adott kontextusban ez nem volt indokolt.
A „kurva” szó például már a 14. században dokumentáltan megjelent, egyik első ismert káromkodásunk is tartalmazza. A kurva szláv, valószínűleg délszláv eredetű szó, egyébként eredetileg tyúkot jelent, de a tyúknak is van ilyen pejoratív értelme a magyarban. A kérdés tehát nem az, hogy léteztek-e ezek a szavak, hanem milyen stílusban és kontextusban hangozhattak el. Egy-egy csatára készülő katona szájából tehát nem lenne meglepő egy erősebb kifejezés, más kérdés, hogy a nézők mikor tartják ezt hitelesnek. Például a következőknél.
.... a király szokás szerint késik, gondolom, még a kurváival van elfoglalva
, illetve amikor a királynő mondja Zsigmondnak
a fräuleinjaimat én választom, a kurváidat te.
Az "itt hagytak minket a szarban" kifejezés is elhangozhatott, ugyanis ez a szó is már megvolt akkor a nyelvünkben és stilárisan nem volt olyan durva, az enyhe kifejezések megjelenésével tolódott el ez a kifejezés is a vulgáris irányba.
A tegeződésre pedig egyértelmű a válasz: igen, Hunyadiék tegeződtek. Még az uralkodóval vagy Istennel is. A magázódás csak a 17. századtól kezdett elterjedni a magyar nyelvben, társadalmi nyomásra és a Habsburg-udvari nyelv hatására.
