Anyák napja – Édesanyák, akiket nem köszönt senki ezen a napon
Az anyák számára ez a nap plusz egy dimenziót kap, hiszen köszöntenek, de immár őket is köszöntik. Viszont mi a helyzet azokkal, akik köszöntik édesanyjukat, de már ők is édesanyák, őket mégsem köszönti senki?
Vannak anyák, akiknek a gyermeke egyszerűen túl pici ahhoz, hogy tudatosan köszöntse az édesanyját. Sajnos azonban van olyan eset is, amikor a gyermek ezt nem tudja megtenni, mert például fogyatékossága ezt nem teszi lehetővé. Ők gyakran egészen más módon élik meg ezt az ünnepet. Nem kapnak virágot, rajzot, de még külön ebből az alkalomból puszit sem.
Anyák napja kisbabával
Fruzsinának, még újdonság az anyaság érzése, hiszen a kisfia, Samu még csak 7 hónapos. Bár – ahogy ők hívják – „simi-simi-zni” már tud, de még messze van attól, hogy felköszöntse édesanyját anyák napján. Ennek ellenére Fruzsina érzi, hogy ez az első anyák napja, amikor már ő is ott van mindkét oldalon, így nagyon más lesz, mint az eddigiek.
"A mostani anyák napja más érzésekkel fog telni anyukám és nagymamám felé is. Még nagyobb szeretettel, elismeréssel, elfogadással.
Nem csak azért, mert kezdem látni és érteni hogy mennyi feladattal, olykor lemondással jár a gyereknevelés, hanem azért is, mert soha nem tapasztalt, újfajta szeretet van a gyerekem iránt.
És ebből az újfajta szeretetből most visszafele is csorog anyukámék irányába. Én szerencsés vagyok hogy nagyon jó anyukám és nagymamám van, a legjobbakat kaptam a sorstól, de természetesnek vettem a gondoskodásukat mindig. És most értettem meg hogy ez a feltétel nélküli gondoskodás micsoda erős érzelmi kapocsból fakad" – nyilatkozta Fruzsina.
A pici babás anyák jól eső várakozással tekintenek arra az időszakra, amikor már oda-vissza képesek kommunikálni egymás számára szeretetüket.
Akiket soha nem fognak felköszönteni ebből az alkalomból
Azok, akiknek a gyermekük sajnos soha nem fogja tudni kifejezni az érzéseit, ambivalensen állnak ehhez az ünnepnaphoz. Irigységet érezhetnek más anyák felé, akik „klasszikus” köszöntést kapnak. Az ünnep rámutat arra, hogy mennyire más az ő anyaságuk, mint az idealizált kép. De sokszor az Anyák napjának megünneplése a társadalom által kívülről felépített elvárás mentén zajlik. Többen beszámolnak arról, hogy bár sajnos nem formális módon, de a gesztus mégis létezik. Egy mozdulat, egy pillantás, egy csendben közösen megélt nyugodt pillanat, amelyekbe sűrítve mégiscsak megéreznek valamit a kölcsönös szeretetből. Nem pontosan úgy történik, mint ahogyan a külvilág elképzeli, de sok anya ilyenkor mély „jelenlétet” él át.
Ettől függetlenül sokat számít, ha a környezetében valaki – partner, rokon, barát – akár megköszöni az anyai szerep betöltését, még akkor is, ha konkrétan nem rá irányul.
Vannak olyan anyák is, akik saját rítust dolgoztak ki erre a napra, így egy naplón keresztül megajándékozzák önmagukat, vagy tesznek egy közös sétát a gyerekkel akár egy olyan helyre, ami szimbolikusan jelent számára valami többet.
Ezen a napon tudatosodhat, hogy az anyaság nem pusztán gesztusokból, hanem a gyermekkel való kapcsolatból áll. A kötelék sokszor mélyebb, mint amit szavakkal ki lehet fejezni. Mindenesetre éppen azért, mert láttuk, hogy mennyire fájó lehet a hiány, mindenki, aki teheti, köszöntse fel az édesanyját eme jeles napon!
