
Az áfacsökkentés gondolata időről időre felmerül a hazai nyilvánosságban, azonban a kormánynak alapos indoka van arra, hogy miért nem ezt a megoldást választotta eddig az élelmiszer-infláció leküzdése érdekében.
Ahogy arról a Bors már beszámolt, március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében vezet be árréskorlátozást a kabinet, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán kedd délelőtt. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat, amelyek január után újabb negatív meglepetést szolgáltattak: a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek éves alapon, ami arra utal, hogy nem szelídül az infláció Magyarországon.
A legfájóbb mégis az élelmiszer-áremelkedés, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jóslatának megfelelően 7,2 százalékra gyorsult. Ezek után valahol nem csoda, ha ismét felvetődik az áfacsökkentés gondolata. Csakhogy jelenleg több alapvető élelmiszer setében már eleve 5 százalékos áfakulcs érvényes, pont azok, amelyek a mostani drágulás a legjobban érint - írja cikkében a Világgazdaság.
A lap írásában emlékeztet, hogy a ormány ugyanis több lépcsőben csökkentette őket:
Épp a tojás és a tej volt kitéve a legnagyobb áremelkedéseknek az utóbbi időben. Noha ezért a madárinfluenza-járvány és a nyers tej olasz tőzsdei árának elszállása okozta költségsokk tehető felelőssé, azóta némi korrekció is látszik a piacokon, emiatt pedig kinyílt az árrés bizonyos termékeknél.
A kiskereskedők például januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál. Így aztán csak januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.
Azaz ugyanaz a jelenség játszódik le, mint ami a 2022-es inflációs sokk kezdetekor megfigyelhető volt: hiába van korrekció egy-egy drágulás és költségsokk után, a kereskedők és a beszállítók csak késve reagálnak, sőt, az indokoltnál még jobban emelnek, emiatt a fogyasztói árak a magasabban ragadnak.
A VG ezért felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes lesz figyelni a profitráták alakulását is a közeljövőben, a jegybank több elemzésében is foglalkozott a profithúzta infláció fogalmával. Például 2022 végén, amikor az árak bőven 10 százalék fölött nőttek a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ezek az arányok ráadásul a 2013–2019 közötti alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.