"Láttam a végtaghiányos édesapámat gátat rakni" - Orsi több emberrel együtt védi a gátakat az árhullámtól

Példaértékű az az összefogás, ami a 2024-es dunai árhullám elleni védekezést jellemzi ma hazánkban. Az árvíz elleni védekezésben mindenki megtalálja a számára ideális feladatot, mellyel hozzájárul a védekezés sikeréhez.

Több ezer középiskolás és egyetemi hallgató vesz részt a Duna mentén az árvízi védekezésben, és nem csak az agrár szektorból. A Bors Surányban járt, ahol riporterünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik doktorandusz hallgatójával, Orsival beszélgetett arról, mi is az önkéntesek feladata. Orsi motivációját egy tragédia hívta életre. 

 – meséli lapunknak Orsi, akinek édesapja egy balesetben elveszítette egyik karját, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy a frontvonalban harcoljon az otthonát fenyegető árhullám ellen. Orsi jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első éves doktorandusz hallgatója, ám most minden erejét annak szenteli, hogy segítse az összetartozásáról híres surányi közösséget az árvíz idején.

 – magyarázza Orsi, aki kesztyűben és lapáttal a kezében ha kell, zsákot tölt, ha kell, gátat rak. Az összefogás olyan eredményes volt, hogy a csütörtöki napot pihenéssel töltötte a falu, hogy felkészüljenek a következő embert próbáló napokra.

 – mesél Orsi a kőkemény fizikai munkáról, ami komoly felelősséggel is jár. Orsi nagyon büszke rá, hogy több ezer diáktársával az idősebbek válláról leveheti a terhek egy részét, hiszen a fizikai munkán túl számtalan feladat van, ami az idősebbeknek testhez állóbb.

 – emeli ki Orsi, aki azt is hozzáteszi, hogy rengeteg felajánlást kapnak, amiért nagyon hálásak. Orsi nem csak gátépítést és lapátolást vállal: csütörtöktől megkezdődött az őrjáratozás, hiszen a vízszint emelkedésével muszáj ellenőrizni a gátak állapotát.

 – zárja Orsi, aki abban bízik, az a több ezer önkéntes, akik a frontvonalban harcolnak, meg tudják előzni, hogy az ország bármely pontján katasztrófa történhessen.