Nyitrai Zsolt: a kormány közéleti munkája a párbeszéden alapul

Nyitra Zsolt a közéleti párbeszédre utalva kitért a legfontosabb kérdésekben lefolytatott nemzeti konzultációkra, amelyekből eddig tizenhatot bonyolítottak le például a nyugdíj, az illegális migráció, az alaptörvény, a családtámogatások rendszere vagy az állatvédelem és a zöldenergia témájában.

A politikus a legutóbbi, néhány napja zárult nemzeti konzultációról elmondta, azt több mint 1,5 millióan töltötték ki. "Ezek a vélemények igenis mindenhol megtámasztják a nemzeti érdeket és a nemzeti álláspontot" - fogalmazott, hozzátéve, hogy egyik konzultáció sem maradt következmények nélkül, hiszen mindegyiket követte valamiféle szabályozás.

Nyitrai Zsolt a másik kormányzati elv, a szolgáltató állam koncepciója kapcsán említette többek között a nemzeti diabétesz stratégia kidolgozását, a cukorbeteg gyerekek nyári kedvezményes táboroztatásának lehetőségét az Erzsébet-táborokban, - amelyen ötezer gyerek vett részt - vagy a népszámláláskor használt táblagépek átadását civil szervezeteknek és iskoláknak, illetve a Gondosóra-program elindítását.

Nyitrai Zsolt kitért arra, hogy több mint harmincezer táblagépet adtak át ingyenesen, a Gondosóra-programra pedig eddig 450 ezer 65 év feletti regisztrált. A diszpécserszolgálat napi 1500 hívást fogad, naponta átlagosan 27 esetben kell mentőt hívni és napi átlagban a súlyos esetek száma 33.

A főtanácsadó kiemelte: a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában részt vevő szervezetek képviselői a legfontosabb szolgálatot végzik, hiszen a munkájukkal életeket mentenek, hosszabbítanak meg, az egészségmegőrzésre törekednek. A programmal egy működő rendszer indult el, ami jó példa a civil szektor, a kormányzat és a cégek sikeres és eredményes együttműködésére - hangoztatta, megjegyezve, hogy a programot a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakmailag és anyagilag is támogatja.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a program 2010-ben a magyar családok védelmében indult. Az elmúlt évek legfontosabb egészségügyi eredményei között említette, hogy Magyarországon az elmúlt 13 évben öt évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma.

Kitért arra, hogy a 2014-2020-as európai uniós időszak fejlesztéseinek célja többek között az egészségügyi ellátórendszer humánerőforrás-helyzetének, prevenciós kapacitásainak javítása, az alapellátás megerősítése, a hiányszakmákhoz kapcsolódó fejlesztések és az infrastruktúra hatékonyságának optimalizációja volt.

Ebben az időszakban a különböző uniós operatív programokon keresztül mintegy 511 milliárd forint szolgálta az ellátórendszer fejlesztését.

Az elmúlt évek fejlesztései között említette, hogy 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást újítottak fel, huszonhárom rendelőintézet és 34 mentőállomás pedig újonnan épült.

Az államtitkár úgy fogalmazott: sok minden történt, de "rengeteg még a teendő, ez a terület az egyik azok közül, ahol sosem lehetünk elégedettek, soha nem dőlhetünk hátra; folyamatosan dolgozni, fejleszteni, kutatni, innoválni kell".

Vitályos Eszter szerint a legfontosabb üzenet az, hogy mindenki menjen el szűrővizsgálatra, hiszen az időben elvégzett vizsgálat életet menthet. Mint fogalmazott: nagyszerű tudni, hogy egy ilyen hálózat, mint a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja is segíti a betegségmegelőzést.

Azt mondta, a vizsgálaton megjelentek 54 százalékának magasabb volt a testtömegindexe a normálisnál, a hasi zsírszövet 65 százaléknak volt az ideális érték felett, magas vérnyomást pedig a résztvevők 25 százalékánál mértek.

A lakosság számára ingyenesen biztosított szűrővizsgálatok eredményei azt mutatják: ennek a programnak van létjogosultsága - emelte ki Barna István.