Az európaiak 22 százaléka nem tudja kifűteni a lakását

A magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket. Az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát. Az arány a tagállamok kétharmadában eléri a 20 százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele számolt be fűtési nehézségekről – írja a Ripost.

Az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek; az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit.

A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17-17 százalék) a legalacsonyabb. A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével.

A Századvég november 13-án tartja Szuverenitás Konferenciáját, ahol – magasrangú politikusok és szakmai megszólalók mellett – a fenti Európa Projekt-kutatás eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek. 

Paolo Gentiloni brüsszeli biztos, előzetesen elmondta, hogy szerinte az Unió gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023. év végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat. A Századvég kutatása azonban rámutat, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének.

A brüsszeli bürokrácia és az Európai Bizottság elnöke „célkeresztre tűzte” a magyar rezsicsökkentést, így próbálják „olyan helyzetbe zsarolni” az országot, hogy a hatósági árak helyett a piaci árakat kelljen fizetni, ami a magyar lakosságnak „elfogadhatatlan terhet jelentene” – jelentette ki korábban  a miniszterelnök politikai igazgatója  a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs elmondta, született egy brüsszeli dokumentum, amely egyértelműen azt várja el a kormánytól különböző támogatásokért, részben uniós forrásokért cserébe, hogy változtasson a hatósági áras rendszeren. Hozzátette, megpróbálják elmagyarázni azt, hogy ez miért nem elfogadható, a rendszer fenntartása miért nagyon fontos a magyar középosztály, a magyar családok és a nyugdíjasok számára.
A rezsicsökkentés eltörlése beláthatatlan következményekkel járna, hiszen uniós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabbak a villamosenergia- és földgázárak a rezsicsökkentés politikájának köszönhetően. A háború és az elhibázott szankciók az egekbe emelték az energiaárakat, és ez az unió minden országban látszódik a lakossági oldalon is, vagyis a lakosoknak kell megfizetniük az áremelkedést – szögezte le. Megjegyezte: több ország is próbálkozott költségcsökkentő programokkal, de egyik sem olyan hatékony, mint a magyar rezsicsökkentés.

Minden kormánynak 2023 végéig meg kell szüntetnie azokat a pénzügyi intézkedéseket, amelyeket az energiaársokkra válaszul vezettek be” – kongatta meg a magyarországi rezsicsökkentés felett is a vészharangot Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa. Az uniós testület szerint az energetikai támogatások, mint például a magyar rezsicsökkentés, veszélyeztetik a költségvetést.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: az Európai Bizottság megszorítási javaslatát elutasítja a kormány.

 – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter hozzátette: hiába szerepel az ajánlásban, hogy Magyarország 2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, a rezsicsökkentés továbbra is fenn fog maradni, mert Magyarország képes csökkenteni a költségvetési hiányt anélkül, hogy kövesse, elfogadja az Európai Bizottság tanácsát.

A rezsicsökkentés fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es költségvetés elemeit ismertetve.

„A célja, hogy a kormány az elmúlt évekhez hasonlóan védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban” – mondta Varga Mihály.