A 8848 méter magas Mount Everest évente több száz embert vonz, annak ellenére, hogy már rengetegen haltak meg a megmászása közben. Suhajda Szilárd egyedül, oxigénpalack és serpa nélkül vágott neki az életveszélyes expedíciónak. Szilárd sajnos nem ért el a csúcsig, a halálzónában lévő Hillary-lépcsőnél látták utoljára.

Evening,Colored,View,Of,Mount,Everest,From,Gokyo,Valley,With — A Mount Everest 8848 méter magas Fotó: Daniel Prudek / Shutterstock

Halálzóna: Minden másodperc életveszély

A Mount Everest 8000 méter feletti részét nem véletlenül nevezték el halálzónának, itt még oxigénmaszkkal, segítőkkel is valóságos küzdelem minden egyes pillanat. A levegő sűrűsége csak harmada a normálisnak, emellett extrém hideg van. A vér besűrűsödik, és magas a fagyási sérülések kialakulásának kockázata, emellet agyi ödéma és tüdővizenyő is bármikor kialakulhat. Az optimális haladás érdekében percenként csak egyet léphetnek a mászók. A legtöbb ember szervezete nincs hozzászokva az ilyen extrém körülményekhez. A kimerültség és a körülmények miatt a hegyen már több, mint 300-an haltak, meg. A holtestek többsége az Everesten marad, ugyanis lehozataluk is életveszélyes feladat – írja a Ripost.

Egyedül maradsz a hegyen

„Amikor valaki feljut hétezer akárhány méterre, tudnia kell, hogy egyedül van. Nem tud segíteni sem a helikopter, sem a serpák. 4000-ről le lehet valakit hozni, 8300-ról nem” – magyarázta korábbi interjújában a most 84 Carlos Soria, a spanyol hegymászólegenda.

A 8000 méter körüli – a közbeszédben halálzónaként emlegetett – magasságban drámai változások érik az emberi szervezetet. Erős részegséghez hasonlít az az állapot. A gondolkodás esetlenebbé válik, természetesen ez hat az ítélőképességre is. A mozgás lassul, bizonytalanabbá lesz, a látótér beszűkül, a légzés nehézzé válik, a legeslegfelső, 8500 méter feletti zónában már csak 1-2 lépést lehet megtenni percenként.

8000 méter fölött annyira emberidegen a környezet, hogy rendkívüli odafigyelést igényel a túlélés. Szinte az szorul magyarázatra, hogy mitől élhet az ember ebben a magasságban, és nem az, hogy esetleg mitől hal meg. Ráadásul a csúcs közelében még nehezebb visszafordulni, még nehezebb „elengedni a csúcsot" – írja a Maszol.ro.

Szilárd az utolsó expedícióján Fotó: Suhajda Szilárd facebook

A Hillary-lépcsőnál látták utoljára

Suhajda Szilárd holtestét még nem sikerült megtalálni, de a hegymászók és serpák beszámolói szerint a Hillary-lépcsőnél látták utoljára és a nyomkövetője utolsó küldött helyzete alapján valahol 8790-8800 méter magasságig juthatott. A beszámolók szerint Szilárdon is az agyi ödéma és fagyási sérülések jelei mutatkoztak, tájékozódási képességét is elveszíthette.

Suhajda Szilárdot a Hillary-lépcsőnél látták utoljára Fotó: TSHERING SHERPA / AFP

Sok tízmillióba kerül, de nincs garancia a sikerre

Suhajda Szilárd első magyarként minden külső segítség nélkül szerette volna meghódítani a hegyet, ami végül nem sikerült neki. A Mount Everest megmászása nem csak veszélyes, de nagyon drága is. Budapestről indulva a legolcsóbb megoldás is 20 millió forinttól indul. Minél nagyobb biztonságra vágyunk, annál inkább a zsebünkbe kell nyúlni: a legbiztonságosabb csomag közel 80 millió forintba kerül, de még ez sem garancia arra, hogy feljutunk a csúcsra.

Percenként már csak egyet léphetett élete utolsó méterein Suhajda Szilárd