Percenként már csak egyet léphetett élete utolsó méterein Suhajda Szilárd

Suhajda Szilárd
PUBLIKÁLÁS: 2023. június 01. 16:00
A Mount Everest már több száz áldozatot követelt, köztük Suhajda Szilárdot. A halálzónából nem maradt már esélye kijutni a magyar hegymászónak..
KN

A 8848 méter magas Mount Everest évente több száz embert vonz, annak ellenére, hogy már rengetegen haltak meg a megmászása közben. Suhajda Szilárd egyedül, oxigénpalack és serpa nélkül vágott neki az életveszélyes expedíciónak. Szilárd sajnos nem ért el a csúcsig, a halálzónában lévő Hillary-lépcsőnél látták utoljára.

Evening,Colored,View,Of,Mount,Everest,From,Gokyo,Valley,With
A Mount Everest 8848 méter magas Fotó: Daniel Prudek / Shutterstock

Halálzóna: Minden másodperc életveszély

A Mount Everest 8000 méter feletti részét nem véletlenül nevezték el halálzónának, itt még oxigénmaszkkal, segítőkkel is valóságos küzdelem minden egyes pillanat. A levegő sűrűsége csak harmada a normálisnak, emellett extrém hideg van. A vér besűrűsödik, és magas a fagyási sérülések kialakulásának kockázata, emellet agyi ödéma és tüdővizenyő is bármikor kialakulhat. Az optimális haladás érdekében percenként csak egyet léphetnek a mászók. A legtöbb ember szervezete nincs hozzászokva az ilyen extrém körülményekhez. A kimerültség és a körülmények miatt a hegyen már több, mint 300-an haltak, meg. A holtestek többsége az Everesten marad, ugyanis lehozataluk is életveszélyes feladat – írja a Ripost.

Egyedül maradsz a hegyen

„Amikor valaki feljut hétezer akárhány méterre, tudnia kell, hogy egyedül van. Nem tud segíteni sem a helikopter, sem a serpák. 4000-ről le lehet valakit hozni, 8300-ról nem” –  magyarázta korábbi interjújában a most 84 Carlos Soria, a spanyol hegymászólegenda.

A 8000 méter körüli – a közbeszédben halálzónaként emlegetett – magasságban drámai változások érik az emberi szervezetet. Erős részegséghez hasonlít az az állapot. A gondolkodás esetlenebbé válik, természetesen ez hat az ítélőképességre is. A mozgás lassul, bizonytalanabbá lesz, a látótér beszűkül, a légzés nehézzé válik, a legeslegfelső, 8500 méter feletti zónában már csak 1-2 lépést lehet megtenni percenként.

8000 méter fölött annyira emberidegen a környezet, hogy rendkívüli odafigyelést igényel a túlélés. Szinte az szorul magyarázatra, hogy mitől élhet az ember ebben a magasságban, és nem az, hogy esetleg mitől hal meg. Ráadásul a csúcs közelében még nehezebb visszafordulni, még nehezebb „elengedni a csúcsot" – írja a Maszol.ro.

Szilárd az utolsó expedícióján Fotó: Suhajda Szilárd facebook

A Hillary-lépcsőnál látták utoljára

Suhajda Szilárd holtestét még nem sikerült megtalálni, de a hegymászók és serpák beszámolói szerint a Hillary-lépcsőnél látták utoljára és a nyomkövetője utolsó küldött helyzete alapján valahol 8790-8800 méter magasságig juthatott. A beszámolók szerint Szilárdon is az agyi ödéma és fagyási sérülések jelei mutatkoztak, tájékozódási képességét is elveszíthette.

Suhajda Szilárdot a Hillary-lépcsőnél látták utoljára Fotó: TSHERING SHERPA / AFP

Sok tízmillióba kerül, de nincs garancia a sikerre

Suhajda Szilárd első magyarként minden külső segítség nélkül szerette volna meghódítani a hegyet, ami végül nem sikerült neki. A Mount Everest megmászása nem csak veszélyes, de nagyon drága is. Budapestről indulva a legolcsóbb megoldás is 20 millió forinttól indul. Minél nagyobb biztonságra vágyunk, annál inkább a zsebünkbe kell nyúlni: a legbiztonságosabb csomag közel 80 millió forintba kerül, de még ez sem garancia arra, hogy feljutunk a csúcsra.

 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.