A horvát elnök lényegében lenácizta a "Dicsőség Ukrajnának" szlogent

Zoran Milanovic horvát elnök a náci kollaboráns horvát forradalmi mozgalom hivatalos jelmondatához ("Készen a hazáért") hasonlította a szomszédunkban dúló háború kirobbanása óta híressé vált "Slava Ukraini" (Discsőség Ukrajnának) ukrán hazafias tisztelgést - írja az N1 horvát televíziós hírcsatorna online kiadása. Milanovic szerint a nyugati politikusoknak - közülük is elsősorban a horvátoknak - tartózkodnia kellene mind az orosz, mind az ukrán nemzeti tisztelgések használatától, és mindenki jobban tenné, ha a saját hazáját méltatná különböző jelmondatokkal. 

A horvát államfő egy zágrábi önkormányzati díjátadó ünnepség utáni sajtótájékoztatón fogalmazta meg a szokásostól eltérő kijelentéseit. A szerda délután tartott rendezvényen Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester és Josko Klisovic, a városi közgyűlés elnöke is részt vett. 

- fogalmazott Milanovic arra az újságírói kérdésre, mit gondol arról a jelenségről, hogy egyre több vezető horvát politikusok használja a "Dicsőség Ukrajnának" szlogent, amikor a Kijev melletti elkötelezettségét hangoztatja.

A "Készen a hazáért" (Za dom – spremni!) a náci kollaboráns Horvát Forradalmi Mozgalom (Usztasa) hivatalos köszöntése volt. Az 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet leginkább arról ismert, hogy a tagjai 1934-ben merényletet követtek el I. Sándor jugoszláv király ellen, majd a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.  A politikai karrierje során Milanovic számtalan alkalommal kijelentette, hogy a "Készen a hazáért" felkiáltás használata káros a modern Horvátország imázsára.

A "Slava Ukraini" (Discsőség Ukrajnának) hazafias tisztelgés jelenleg az ukrán ellenállás szimbólumaként ismert, de a kifejezés rendszeres használata először 1920-as években jelent meg a náci kollaboráns Ukrán Nacionalisták Ligájának (OUN) tagjai között. A szervezet erőszak, terrorizmus és merényletek segítségével kívánt egy etnikailag homogén és totalitárius ukrán államot létrehozni.

Fontos elmondani, hogy Zoran Milanovic horvát elnök számtalan alkalommal tett már a nyugati fősodortól eltérő kijelentéseket Ukrajnával kapcsolatban. Többek közt azt mondta, hogy részben a NATO agresszív keleti terjeszkedésének is köszönhető, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajna ellen. Valamint bírálta a nyugati tankszállításokat Ukrajnának, mondván, ez nem jelent megoldást a háborúra. A horvát államfő emellett hevesen ellenezte, hogy Zágráb részt vegyen az ukrán csapatok felfegyverzésében és kiképzésében.

Az ilyen és ehhez hasonló kijelentései miatt Milanovic január 25-én felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec adatbázisába „orosz propaganda” terjesztése miatt.