Emlékezzünk együtt 1956 hőseire

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulója alkalmából szombaton és vasárnap ünnepi rendezvénysorozat várja az érdeklődőket.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc központi rendezvényei október 22-én kezdődnek a műegyetemi megemlékezésekkel.

Október 22., szombat

A rendezvénysorozat szombat délután 2 órakor indul a hagyományos koszorúzással a Műegyetem épületénél, az 1956-os emlékműnél. Délután három órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mond beszédet, ugyanezen a helyszínen.

A hagyományos fáklyás emlékmenet délután 4 órakor indult a Műegyetemtől. Az útvonal: Műegyetem–Szent Gellért tér–Szent Gellért rakpart–Várkert rakpart–Casino–Ybl Miklós tér–Clark Ádám tér–Fő utca–Jégverem utca–Bem rakpart–Bem tér.

Délután 5 órakor Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mond ünnepi beszédet a Bem téren.

18:25-től egészen este 11 óráig fényfestés lesz a Külügyminisztérium épületén.

Szombaton és vasárnap a Külügyminisztérium épülete mellett a Budapesti Műszaki Egyetem K épületén és a Terror Háza épületén is fényfestés lesz.

Október 23., vasárnap

A vasárnapi programsorozat reggel 9 órakor kezdődik az ünnepélyes zászlófelvonással a Kossuth téren. Délelőtt tíz órától egészen délután négyig látogatható az Országházban a Szent Korona. Az érdeklődők a Díszlépcsőházat és a Kupolacsarnokot is megtekinthetik.

Délelőtt fél 11-től adják át Zalaegerszegen a Mindszentyneumot. Az ünnepélyen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

Vasárnap ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum, és gyertyát lehet gyújtani a Hősök falánál.

A Külügyminisztérium épülete mellett a Budapesti Műszaki Egyetem K épületén és a Terror Háza épületén is fényfestés lesz.

Nemzeti ünnepünkön a legtöbb múzeum állandó kiállítása ingyenesen látogatható. A pontos információkért érdemes felkeresni a kiválasztott múzeum weboldalát vagy közösségi oldalát.

Bagi Iván a fiataloknak segít

Könnyed hangvételű kisfilmek segítségével hozzák közelebb a diákokhoz a történelmi eseményeket Bagi Iván és Szép Bence humoristák Sétatörténelem című sorozatukban, amelynek legújabb epizódja az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakát mutatja be.

Az interaktív kisfilm-sorozatot Bagi Iván, Karinthy-gyűrűvel kitüntetett humorista Duhonyi József producerrel összefogva álmodta meg. A filmsorozatban virtuális sétákon tárják fel a magyar történelem ismert és titokzatos eseményeit. A sorozat legutóbbi epizódja az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakát mutatja be – hangzott el csütörtökön az M1 műsorában.

Több epizód is készült a produkcióból. Ezekből olyan adalékokat tudhatnak meg a nézők egy-egy történelmi esemény kapcsán, amelyek nem ismertek, például, mikor és hol tartottak ebédszünetet a márciusi ifjak, vagy milyen szerepet játszott a lekvár az 1956-os forradalomban.

A mintegy 14 perces kisfilmben

Bagi Ivánt ezúttal is Szép Bence forgatókönyvíró, történelem szakon diplomázott stand-upos kíséri el útján.

A két szereplő ezúttal az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogat el Budapesten.

Bagi Iván elárulta, hogy diákként száraznak találta az akkori közoktatást, rosszul ment neki a történelem.

„Most egy kicsit még nehezebb a helyzet, mert a fiatalok ahhoz vannak hozzászokva ebben a nagy médiazajban, hogy félperces, háromperces videókat nézzenek”

– mondta. Ebben a térben kellett felvenniük a ritmust és megszerettetni a diákokkal a történelmet. Felidézte, hogy eddig három epizód készült el, ezek mind a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódnak.

Beszélt arról is, hogy a sorozat legújabb részében kevésbé a humor, inkább a látványvilág megteremtésével törekedtek arra, hogy pörgösen, fiatalosan mutassák be az 1956-os szabadságharc és forradalom eseményeit. „Ez nem egy könnyed téma, ezért korlátozottabb volt a mozgásterünk” – tette hozzá Bagi Iván.

Elmondta: büszkék arra, hogy az eddigi részek kapcsán rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a tanároktól és a diákoktól.

Terveik szerint jövő év elején egy Erdély történelmét feldolgozó ötrészes sorozatot készítenek. Emellett országjárást terveznek, amelyen középiskolai történelem és osztályfőnöki órákon beszélgetnének a filmekről.

Október 23-tól ismét a Rákóczi-indulóval ébredhet az ország a Kossuth Rádión
A Rákóczi-indulónak sok évtizedes hagyománya van a Kossuth Rádió életében, ezért rádiótörténeti szempontból fontos esemény lesz október 23-a, az induló újbóli felhangzása FM-en. Jellegzetes motívuma már az 1940-es években rendszeresen megszólalt a Kossuth Rádió elődje, a Budapest I. szünetjeleként, a forradalom után pedig évtizedeken át a Rákóczi-induló zenekari felvételének hangjaira ébredhettek a rádióhallgatók a kora reggeli adáskezdéskor. A hagyományok ápolása jegyében a rádió vezetősége úgy döntött, hogy visszavezeti a napindító dallamot, és október 23-tól mindennap 4 óra 26 perc 20 másodperckor felhangzik a Rákóczi-induló.

A Himnusz és a Szózat mellett a Rákóczi-induló is a magyar nemzet fontos zenei szimbólumának számít, nem véletlen, hogy közismert nyitómotívuma a II. világháború idején a Budapest I. rádióadó szünetjele volt. A korábbi, hosszú időn át használt zenélőórahangot 1940. január 1-jén váltotta fel az induló dallamának egyik kétütemnyi része, amelyet azonban még abban az évben lecseréltek egy új, markánsabb és szebben hangzó változatra.

A kezdő taktusokból készült négy másodperces, hárfán és cselesztán megszólaltatott szignál 1940. július 18-án hangzott fel először, és szólt aztán a műsorszámok szüneteiben egészen addig, amíg Budapest I. adása 1944 végén, a főváros ostromakor el nem hallgatott. A szünetjelek a műsorszórás korai évtizedeiben több célt is szolgáltak: ha a hallgató épp két program között, holtidőben találta bekapcsolni a rádiót, innen tudhatta, hogy az adó működik, a jellegzetes motívumból pedig azonnal ráismerhetett az állomásra, és mindjárt a pontos behangolást is elvégezhette vevőkészüléke keresőjén.

A teljes Rákóczi-induló mint napindító zene először a forradalom leverése után, 1956. december 1-jén, szombaton szólalt meg az adás kezdetén, és ezután hosszú évtizedeken keresztül a Kossuth Rádió napi műsorfolyamának megszokott nyitószáma volt.
„2007. június 4-én az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vezette ki a napi struktúrából a rádió akkori vezetése a Rákóczi-indulót. Ez egy emblematikus magyar zene. Hosszú évtizedeken keresztül, aki hajnalban ébredt, mindig ezt hallotta a Kossuth Rádión. Aztán az Országjáró egyik alkalmával egy művészember javasolta, milyen jó lenne ismét hallani a rádióban. Rajta kívül aztán még sokan jelezték ezt, ezért gondoltuk, hogy visszavezetjük. Ez egy hagyomány, és nekünk a közszolgálati rádióban ápolni és tiszteli kell ezeket a hagyományokat. Hogy még jobban kihangsúlyozzuk az esemény jelentőségét, döntöttünk úgy, hogy nemzeti ünnepünkön, október 23-án tesszük ezt meg” – mondta el Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója.

Október 23-tól AM-en és FM-en is hallható lesz a Rákóczi-induló a Kossuth Rádióban minden reggel 04:26:20-tól.

Rendhagyó műsorok, közönségsiker filmek, dokumentarista alkotások és a forradalom inspirálta zeneművek idézik fel egésznapos műsorfolyamban az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak hőstetteit a közszolgálati csatornákon október 23-án.

A Duna élő közvetítésében, a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonással kezdődik 9 órától a közmédia október 23-i tematikus műsorfolyama, amelynek folytatásában változatos ünnepi filmprogrammal várják a nézőket.

A DUNA ESTI FŐMŰSORIDEJÉBEN, 19:45-KOR KOVÁCS ÁKOS ELSŐ RENDEZÉSÉT, A 2022-BEN ELKÉSZÜLT MAGUNK MARADTUNK CÍMŰ KISJÁTÉKFILMET VETÍTI, MAJD 20:20-TÓL A SVÁJCI FŐVÁROS MAGYAR NAGYKÖVETSÉGÉN TÖRTÉNT TÚSZDRÁMÁRÓL SZÓLÓ, A BERNI KÖVET CÍMŰ THRILLERT LÁTHATJÁK A NÉZŐK.A Duna World csatornán délelőttől késő estig dokumentum- és ismeretterjesztő filmek idézik fel 1956. október 23-a vészterhes óráit. Az ünnepi tematikához kapcsolódik az M5 műsorkínálata is, ahol este 21 órakor debütál a kulturális csatorna saját gyártású történelmi drámája, az Elveszett idők második évada. A múltidézés 21:30-tól a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotásával, Makk Károly Szerelem című filmdrámájával folytatódik a csatornán.

Október 23-án tematikus műsorkínálattal jelentkezik a Kossuth Rádió is, amely rádiótörténeti eseménnyel nyitja a napot: adáskezdéskor újból felhangzik FM-en a Rákóczi-induló, amelynek jellegzetes motívuma már az 1940-es években rendszeresen megszólalt a Kossuth Rádió elődje, a Budapest I. szünetjeleként. A forradalom után évtizedeken át zenekari változatára ébredhettek a rádióhallgatók, vasárnaptól pedig ismét hallható lesz mindennap 4 óra 26 perc 20 másodperctől. A folytatásban a rádióadón élőben tudósítanak a megemlékezések helyszíneiről, szakértő vendéggel idézik fel a forradalom eseményeit. Bemutatják a Zalaegerszegen nyíló Mindszenty Emlékházat, a Mindszentyneumot is, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet, amelyet 10:30-tól a Kossuth Rádió mellett az M1 és a Duna is élőben közvetít. A Sajtószabadság 1956 című műsorban sorra veszik azokat a hiteles forrásanyagokat, amelyek a magyar forradalomról jelentek meg külföldön, majd az ünnepi műsorfolyamot az Album című műsor zárja, amelyben archív felvételek segítségével az egykori forradalmárok mesélnek az október 23-án történtekről.

A BARTÓK RÁDIÓ OKTÓBER 23-I, DÉLI HANGVERSENYSÁVJÁBAN AZ ÜNNEP ALKALMÁBÓL MAGYAR ZENESZERZŐK NÉPSZERŰ MŰVEI SZÓLALNAK MEG. ERKEL, LISZT, VISKI, VAJDA, DOPPLER, KODÁLY ÉS LAJTHA KOMPOZÍCIÓI CSENDÜLNEK FEL.A Hang-fogó és a Bravissimo című műsorban is elhangzik az 1956-os forradalomhoz szorosan kötődő emblematikus zenemű, Beethoven Egmont-nyitánya.

Az október 23-i ünnepre készülve a közmédia gyereknézői szombaton az M2 Gyerekcsatorna Hetedhét kaland című műsorában ismerkedhetnek meg az 1956-ban történt eseményekkel, míg az esti adásban, az M2 Petőfi TV egy német filmdrámát, A néma forradalmat tűzi műsorára.