Bepótolt nászúttal kedveskedtek az Ukrajnából menekült házaspárnak

Romba dőlt életek, borzasztó személyes tragédiák követik egymást, mióta február 25-én kitört a háború Ukrajnában. Nem kivétel ez alól az odesszai pár, Dávid és Margó sem, akik csupán a háború kitörése előtt egy héttel keltek egybe, majd az ifjú férj születésének napján pedig már kénytelenek voltak menekülni. A fiatalok első körben Budapestig jutottak, ahol azonban a legnagyobb szerencséjükre egy odaadó befogadó családra botlottak. J. Kovács Judit Kerekítő baba-mama hálózat és mondókás könyvcsalád gazdája, férje és gyerekei fogadta őket.

Egy menekülőknek nyújtott szálláskereső honlapon találtak rájuk. Dávid, Margó, Margó nővére és annak 5 éves kisfia érkeztek otthonukba. A nappali kihúzott kanapéja is jó szolgálatot tett, mert csak egy kisszoba volt szabadon, addig csak két három fős átutazókat szállásoltak el.

Szerettük volna kicsit kiszakítani őket a mindennapok szörnyűségeiből, és elérni, hogy a friss házasok egy kicsit turistának és ne menekültnek érezzék magukat, még ha csak pár órára is, de mentesüljenek a szörnyű teher alól. Ez sikerült, mivel imádták a várost, vissza szeretnének majd jönni egy valódi nászútra – mesélte a Borsnak Judit. 

A családnak több programot is szerveztek, a Velencei tóra, és a Magyar Zene Házába is elvitték őket az itt töltött 6 nap alatt. Azonban Judit eközben szívmelengető, titkos akcióba fogott:

– Szerettünk volna „nászajándékot” adni nekik, ezért titokban "online menyecsketáncot" hirdettünk, a "kalapba" mindenki annyit adott, amennyit tudott. Csak annyit kértünk, hogy aki adakozik, mellékeljen magáról egy képet – magyarázta a családanya. Az adományok egymást érték, a fotókat pedig Judit és férje, András, a házaspár indulásának napjára egy hatalmas, közös képre szerkesztette, ezzel együtt adta át a családnak a gyűjtésből befolyt 434 500 forintot:

– Először nem értették, mit mutatok nekik, azt hitték, a saját esküvőnkről és a szokásainkról mesélek. Amikor rájöttek, hogy ez az ő nászajándékuk, teljesen ledöbbentek. Margó sírva fakadt, Dávid pedig sokkos arccal ölelt meg minket, és elmondta, hogy ilyen fantasztikus emberekkel, mint Magyarországon, még nem találkozott. Végtelen öröm és hála áradt felénk. Azt mondták, hogy örökre megváltoztattuk az életüket – mosolygott Judit.

A pár Budapestről Spanyolországba indult, Dávid ugyanis bármixerként dolgozik, és ott kapott állást. A reptéren még egy meglepetés várta az ifjú házasokat:

– Felkerestem egy kerekítőre járó kisgyerek apukáját, akiről tudtuk, hogy  légiutaskísérő. Az ő közbenjárásával a becsekkolás után egy pohár pezsgővel, egy friss házasok táblával és virággal kedveskedtünk nekik – tette hozzá Judit. Őt magát is meglepte ez a hatalmas segíteni akarás:

– Megdöbbentett ez az összefogás, a segítőkészség a bajban, ahogy egymást érték az adományok, akár anyagilag, akár mással, akár egy fuvarral. Nem számítottam erre, de nagyon boldoggá tett, hogy segíthettünk. Kerekítő foglalkozásvezető kollégáimmal tervezzük a szállókon, a  gyerekeknek szóló éneklést, hangszerjátékot, a zene lesz a közös nyelv. A Keleti pályaudvar gyereksarkában már tettünk erre egy kísérletet, és a gyerekek de még a szülők is örömmel hallgatták az énekeket – mondta.