Múlt csütörtökön hajnalban szólaltak meg először a légvédelmi szirénák Kijevben, az oroszok ekkor indították az első rakétákat Ukrajna felé, és kitört a háború. Már a szirénák hangja is elborzasztotta a fővárosban élőket, sokan igyekeztek védett helyre vonulni, ám a többség ekkor még nem gondolta, hogy akár civil épületek is veszélyben lehetnek. Pár nappal később azonban bekövetkezett ez is: találat ért egy többemeletes lakóházat, ahol ugyan nem halt meg senki, de többen súlyosan megsérültek.
A Bors munkatársának sikerült két olyan nővel beszélgetni, akik korábban éppen abban az épületben éltek. Elena és édesanyja a szerencsések közé tartoznak, ugyanis ők megúszták a támadást, ám a lakásuk megsemmisült. Elena nem is tudott könnyek nélkül beszélni a történtekről, a határon átérve is reszketve ölelte a kiskutyáját.
Borzalmasak az ottani állapotok. Rettegtünk, de maradtunk volna, hisz ott az életünk. De a rakétatámadás után semmi sem maradt a lakásunkból
– sírta el magát Elena, és édesanyja is. – Semmi más nem maradt, csak hamu. Ez maradt a mi régi életünkből is. Gyakorlatilag kilőtték alólunk a házat – tették hozzá szomorúan. Nem tudják, mi lesz ezután. Csak akkor jelent meg halvány mosoly az arcukon, amikor a magyarokról beszéltek. – Minden bizonytalan. De a magyarok csodálatosak, nagyon köszönjük, amit értünk tettek!
A rakétatámadás miértjére nem derült fény, az oroszok szerint az ukránok tehették, véletlenül, szerintük pedig az orosz egységek voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.