Az Amerikában letelepedő, magyar származású Victor Gyoryt tévedésből utalták elmegyógyintézetbe, ahol drasztikus kezeléseknek vetették alá. Pedig csak annyi volt a bűne, hogy nem beszélt angolul.
Victor Gyory a második világháború végén, a koncentrációs táborból kiszabadulva Amerikába emigrált, majd a pennsylvaniai Radnorban kötött ki. Angol nyelvtudás híján takarítóként vállalt munkát, és bár nem ismert, mi vezérelte, 1969-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Emiatt a philadelphiai Haverford Állami Kórházba került, ahol magyarul beszélt az ottani ápolókhoz és orvosokhoz, akik persze egy szavát sem értették, sőt azt gondolták, zavaros halandzsája és számukra őrültnek tűnő viselkedése egyértelmű jele a paranoid skizofréniának. A félrediagnosztizálás következtében Gyoryt akarata ellenére elmegyógyintézetbe zárták. Lobotómia, forró vizes fürdő, elektrosokk-terápia – csak néhány a kegyetlen módszerek közül, amelyekből az épelméjű Gyorynek kijutott. A magyar származású férfi hónapokon keresztül, heti háromszor kapott elektrosokk kezelést. A szükségtelen terápia végül felkeltette három alkalmazott figyelmét, és értesítették az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű szervezetet. Az ügyvédjük mellett a magyar származású alapító tagnak, a pszichiáter Thomas Szasznak volt köszönhető, hogy a páciens ügyét végül bíróságra vitték, és 1969 júniusában kiszabadították.
Victor Gyory esete nem egyedi, Nellie Bly amerikai újságíró tényfeltáró cikke nyomán több hasonló ügyre sikerült rávilágítani. A nő egy riport kedvéért őrültnek tettetve magát bekerült egy New York-i elmegyógyintézetbe, majd cikksorozatában leleplezte a zárt ajtók mögött végrehajtott borzalmakat. Megdöbbentette, hány olyan páciens van, aki csak nyelvi akadály miatt került pszichiátriára.
Victor Gyory ügye egyébként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az agresszív pszichiátriai kezeléseket sokkal humánusabb terápiák váltsák fel az elmegyógyintézetekben.
Hiába mondta, hogy nem az, akinek hiszik, csak még több gyógyszerrel tömték, mondván: tévképzetei vannak.
