A kutatást 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között végezték 11 millió oltott és oltatlan 50 év feletti adatainak összehasonlításával. Franciaországban Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinákkal oltottak ebben az időszakban, az eredmények ezekre az oltóanyagokra érvényesek. Az összegyűjtött adatok alapján megállapították, hogy 90 százalékban csökkent a súlyos szövődmények kialakulásának esélye a mindkét oltást felvevők körében, oltatlan kortársaikhoz képest. Bár Janssen vakcinákat is alkalmaztak az országban, de a vizsgált időszakban, mindössze egy hónapja érkezett meg az országba, ezért nem képezte a felmérés részét. A héten az AFP hírügynökség által ismertetett tanulmány az eddigi legtöbb ember bevonásával, 22 millió fő adataival készült covid felmérés.
A beoltottak kilencszer kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, vagy halnak meg a koronavírus-fertőzés következtében, mint a vakcinát elutasítók
– mondta az AFP-nek Mahmoud Zureik a francia társadalombiztosítás gyógyszerügynökséggel közös kutatását vezető professzor. Hozzátette: A franciaországi adatok összhangban vannak az Egyesült Államokban, Izraelben és az Egyesült Királyságban korábban végzett felmérésekkel.
Prof.dr. Tóth Sándor a Borsnak elmondta, hogy tulajdonképpen azt erősítették meg, amit a vakcinagyártók készítményeikről állítottak.
Mindenképpen védettebbek az oltottak, a berobbanó járványhullám idején
– emelte ki.
Dr. Eli Schwartz izraeli járványtani professzor szeptember 22-ei webelőadásán is elmondta, hogy nem az oltóanyagok típusa, hanem az eltelt időfaktor csökkentheti a hatékonyságot, amennyiben több mint négy hónap telt.
A második oltás után átlagban 90 százalékos a védettség, ami négy hónappal később 80 százalékra csökken, hat hónap múlva pedig 70 százalékra. Azonban a kutatás eredményei Magyarországra is vonatkoztathatóak, abban a tekintetben, hogy nagyjából ugyanakkor 2020. december 26-án adták be nálunk is az első koronavírus elleni oltást – ismertette a virológus.
A francia kutatók azt állapították meg, a tapasztalati adatokból, hogy a második adag beadását követő 14. naptól nyújtotta az oltás a legnagyobb védelmet. 90 százalékkal kisebb eséllyel kerültek kórházba az oltottak, mint az oltatlanok, ráadásul az beoltás utáni 5. hónapban sem csökkent a védelem.
Az első oltás után két héttel kialakul egy immunválasz, a második oltás után pedig egy erősebb az immunreakció. A 2. oltás után akkor éri el a platót az ellenanyag, az IgG görbe, ami aztán folyamatosan csökken, majd az immunmemória veszi át a szerepét – ismertette a magyar professzor.
A francia felmérés adatai szerint a vizsgált időszakban a 75 év felettieknél 84 százalékos védelmet jelentettek az oltóanyagok a betegség súlyosabb szövődményeinek megjelenése ellen. Az 50-75 évesek csoportjában pedig 92 százalékos hatékonysággal szerepeltek a vakcinák. A delta variáns a felmérés vége előtt jelent meg náluk, de a kutatók azt állítják, hogy bármilyen mutáció fertőzött akkor a vizsgált korosztályt ilyen arányban óvta meg az intenzívre kerüléstől.
Az életkor előrehaladtával lassan, de fokozatosan gyengül az immunrendszer teljesítőképessége. Maximális teljesítménye 18-25 éves kor között van, de egyénenként eltérő lehet szervezetünk védekezőképessége,
ami egyrészt öröklött képesség, másrészt helytelen életmóddal (dohányzással, alkohollal, stresszes, túl zsíros, fűszeres ételek fogyasztásával, mozgásszegény élettel) gyengíthetjük is – emelte ki dr. Tóth Sándor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.