A legfrissebb kutatások meglehetősen aggodalomra adnak okot: a koronavírus bizony képes közvetlenül megtámadni az agyat, annak sejtjeit, és bizony elég komoly problémákat okoz, akár hosszabb távon is.
Stroke, memóriazavarok, és ködös gondolkodás – csak néhány azok közül a neurológiai tünetek közül, amelyekről koronavíruson átesett emberek számolnak be. Most a Nature szaklapban megjelent egy publikáció, ami kiderítette: a kórházba kerülő páciensek mintegy 80%-át érintik ezek a problémák. A szakemberek most olyan kutatásba kezdtek, ami azt igyekszik kideríteni: vajon korai beavatkozással elkerülhetők-e ezek a hosszú távú betegségek, szövődmények – írja az Infostart.
Az orrunkon keresztül kerül be
A szakértők szerint a nemrégiben publikált tanulmány meglehetősen komoly aggodalomra ad okot, szerintük kétséget kizáróan kiderült, hogy a koronavírus hatása súlyos. Összehasonlították egy fertőzésen átesett ember és egy egészséges ember agyát, és egyértelműen látszott, hogy a víruson átesett páciens szürkeállománya sérült, megfogyatkozott az agykéreg több területén. Az hitték korábban, hogy a vírus a neuronokat támadja meg, ám mostanra kiderült, hogy a vér-agy gáton nagyon nehezen jut át. A legfrissebb adatok szerint ugyanis az orrunkon keresztül, a szaglónyálkahártyán jut át a SARS-CoV-2. Ugyan nem nagy mennyiségben, de a kevés is nagy galibát okoz.
Ha kevés jut be, miért okoz bajt?
A szakemberek arra is rájöttek, hogy a koronavírus egy olyan sejttípust, az ún. asztrocitákat fertőzi meg, amelyekből nagyon sok van az agyunkban és számos funkciójuk van. Gyakorlatilag nagyrészt az agy normális működéséért felelnek, pl. ők látják el tápanyaggal a neuronokat – derítette ki Arnold Kriegstein, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem neurológusa.
Ezért alakul ki az „agyköd”
A brazilok arra is rájöttek: 26 koronavírusban elhunyt beteg 66%-nak esetében kimutatható volt a vírus jelenléte az agyukban is. De az is kiderült: a feljebb említett fertőzött asztrociták miatt alakul ki a betegségen átesetteknél később krónikus fáradtság és az ún. „agyköd”, vagyis ködös gondolkodás. Ráadásul az asztrocitákra akkor is hathat a vírus, ha nem fertőzi meg őket: egy júniusi kutatás koronavírusban elhunyt betegek esetében a normálistól eltérően funkcionáló asztrocitákat talált az agyban. Mindezek miatt azt kutatják jelenleg, hány agysejt megtámadása kell ahhoz, hogy az tüneteket okozzon.
Vérnyomásgyógyszer is segíthet
A kutatás szerint sajnos a neuronok sincsenek biztonságban: őket ugyan nem a vírus maga támadja meg, hanem a konkrétan a saját immunrendszerünk, de a vírus hatására. Az immunrendszerünk ugyanis a koronavírus miatt ún. autoantitesteket termel egyes esetekben, ezek viszont már képesek átjutni a vér-agy gáton, és támadásba lendülni ott is, ahol nem kellene. Rontják a neuronok vérellátását, azaz a működésüket. Ezen viszont úgy tűnik egy már kéznél lévő gyógyszerek is segíthetnek: méghozzá a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek. A többi szövődmény és tünet kezelése illetve megelőzése érdekében azonban még további kutatások folynak.
