Már csak ez hiányzott: új faj keseríti meg az életünket - csíp és harap a csipkéspoloska

Az invazív címeres poloskák egyre szélesebb tárháza 4-5 éve nyitotta meg kapuit határainkon belül, azóta

ömlenek ránk a különböző afrikai, ázsiai és amerikai fajok 

– éppen mikor, mekkora galibát okozva ezzel a magyar háztartásokban. Az újonnan megjelenő fajta, a csipkéspoloska, ráadásul nemcsak kellemetlen szagot áraszt, hanem csíp is. 

Mivel az ország területén egyre inkább a szubmediterrán-mediterrán éghajlat jellemző, a bosszúságot okozó poloskák olyan kiválóan képesek akklimatizálódni, hogy egyes fajok a telet is átvészelik"– magyarázta a jelenséget Sár József, entomológus, hozzátéve: az őshonos példányokkal karöltve ezek a külföldről beáramló egyedek tehát mára a magyar fauna részét képezik.

A rovarszakértő tudomása szerint a csipkéspoloska elsősorban a tölgyesekben okoz
jelentős károkat: a növényi nedvek kiszívására teremtett, úgynevezett

szipókás szájszervükkel a leveleket támadják meg, amik lakmározásuk nyomán teljesen elszáradnak. 

– Egyes fajok esetében ezen szerv olyan erős, hogy ragadozó életmódot folytatva állatokat, jellemzően persze bogarakat ejtenek el, de akárcsak a kizárólag vérrel táplálkozó ágyi poloskák, az embert is megmarhatják – emlékeztetett az entomológus.

A jó hír, hogy a csipkéspoloska ugyan csíphet, haraphat, de nem szív vért,

mindössze az emberi bőrön található izzadságcseppekből enyhítené szomjúságát. Rossz viszont, hogy az őshonos fajokkal ellentétben ezek a rovarok korábban nem voltak szerves részei a hazai táplálékláncnak, így természetes ellenségük sincs.

Bőrpír ugyan keletkezhet egy elvakart szúrás nyomán, ezek az állatok azonban nem terjesztenek semmilyen fertőzést, lévén csak a növényeken élősködnek"– jegyezte meg Sár József.

A csipkéspoloska tehát egészségünkre nézve nem jelent veszélyt, amennyiben azonban elszaporodnának egy adott területen, a növények védelmében célszerű rovarirtó szakemberek segítségét kérni a velük való harcban.