Már vadállatokban is jelen van a koronavírus

„...a SARS-CoV-2 vírus hosszú távon velünk marad. Vadállatok körében is kimutatták, ami nem meglepő, hiszen az emberiség teljes kiterjedésében érintett, csupán idő kérdése volt, hogy a velünk szorosan érintkező fogékony állatokon kívül (állatkerti macskafélék, nyércfarmok) a természetben is felüsse a fejét. A természet szerteágazó hálózatot alkot, ennek immáron része az újonnan megjelent koronavírus is, jó eséllyel talál majd utat más élőlényekbe...” – hívta fel a figyelmet Kemenesi Gábor virológus annak kapcsán, hogy vadon élő nyércekben is kimutatták a koronavírust. 

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a Ripost kérdésére megerősítette: ezzel bizonyosságot nyert, hogy velünk marad a SARS-CoV-2, és annak mutációi is. 

– Számos állatfaj fogékony a vírusra, a nagymacskafélék, medvefélék, vadászgörények, nyércek, de a háziállatok is. Érdekes viszont, hogy a sertés nem, pedig próbálták nagy dózissal megfertőzni. Pontosan nem tudjuk, melyik faj miért fogékony a Covid–19-re. A válasz valószínűleg abban áll, hogy a vírusnak sikerül-e úgy mutálódnia, hogy a túlélése érdekében újabb és újabb fajok sejtjeihez  képes kapcsolódni. A SARS-CoV-2 is hihetetlenül változékony, mint a vírusok általában, akár rövid idő alatt képes alkalmazkodni a környezetéhez – részletezte a Ripost-nak a szakember. Hangsúlyozta: biztossá vált, hogy ez a vírus nem fog úgy eltűnni, mint a korábbi kistestvére, a SARS-CoV-1. Ahhoz, hogy a nyájimmunitás természetes módon kialakuljon, még nagyon sok embernek kellene meghalnia. Az egyetlen megoldás ennek elkerülésére a védőoltás széles körű alkalmazása. Ugyanezen a véleményen van Kemenesi Gábor is.

„A vakcinák megoldást nyújtanak, hogy kezelhetővé tegyük a vírus jelenlétéből fakadó krízishelyzetet, az eddigi adatok azt mutatják ugyanis, hogy a vakcina képes lesz megvédeni a súlyos megbetegedéstől, a kórházak telítődésétől, ami miatt most a társadalom működése felborult” – írja.