Már vadállatokban is jelen van a koronavírus

PUBLIKÁLÁS: 2020. december 18. 06:20

Hamisnak bizonyult a remény, hogy a SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus úgy eltűnik, mint a 2002–2004-es járványt okozó „kistestvére”, a SARS-CoV-1. Ezt Kemenesi Gábor virológus és Rusvai Miklós állatorvos-virológus arra alapozza, hogy vadállatokban is kimutatták az új koronavírust. Mindketten azt mondják: azon múlik a járvány vége, mennyien oltatják be magukat.

Bors

„...a SARS-CoV-2 vírus hosszú távon velünk marad. Vadállatok körében is kimutatták, ami nem meglepő, hiszen az emberiség teljes kiterjedésében érintett, csupán idő kérdése volt, hogy a velünk szorosan érintkező fogékony állatokon kívül (állatkerti macskafélék, nyércfarmok) a természetben is felüsse a fejét. A természet szerteágazó hálózatot alkot, ennek immáron része az újonnan megjelent koronavírus is, jó eséllyel talál majd utat más élőlényekbe...” – hívta fel a figyelmet Kemenesi Gábor virológus annak kapcsán, hogy vadon élő nyércekben is kimutatták a koronavírust.

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a Ripost kérdésére megerősítette: ezzel bizonyosságot nyert, hogy velünk marad a SARS-CoV-2, és annak mutációi is.

– Számos állatfaj fogékony a vírusra, a nagymacskafélék, medvefélék, vadászgörények, nyércek, de a háziállatok is. Érdekes viszont, hogy a sertés nem, pedig próbálták nagy dózissal megfertőzni. Pontosan nem tudjuk, melyik faj miért fogékony a Covid–19-re. A válasz valószínűleg abban áll, hogy a vírusnak sikerül-e úgy mutálódnia, hogy a túlélése érdekében újabb és újabb fajok sejtjeihez képes kapcsolódni. A SARS-CoV-2 is hihetetlenül változékony, mint a vírusok általában, akár rövid idő alatt képes alkalmazkodni a környezetéhez – részletezte a Ripost-nak a szakember. Hangsúlyozta: biztossá vált, hogy ez a vírus nem fog úgy eltűnni, mint a korábbi kistestvére, a SARS-CoV-1. Ahhoz, hogy a nyájimmunitás természetes módon kialakuljon, még nagyon sok embernek kellene meghalnia. Az egyetlen megoldás ennek elkerülésére a védőoltás széles körű alkalmazása. Ugyanezen a véleményen van Kemenesi Gábor is.

„A vakcinák megoldást nyújtanak, hogy kezelhetővé tegyük a vírus jelenlétéből fakadó krízishelyzetet, az eddigi adatok azt mutatják ugyanis, hogy a vakcina képes lesz megvédeni a súlyos megbetegedéstől, a kórházak telítődésétől, ami miatt most a társadalom működése felborult” – írja.

Ellenáll a láznak

Míg a nátha vírusa 34-35 °C-on „érzi jól magát”, addig a koronavírus akár 39 °C-on is. Ezért van az, hogy a náthavírus nem képes tüneteket okozni testszerte, hiszen csak az orrunkban tud megélni, míg a koronavírus a lázzal szemben is sokáig ellenáll – tudtuk meg Rusvai Miklóstól.

4 millió magyarnak kéne beoltatnia magát a nyájimmunitáshoz

Rusvai Miklós úgy becsüli, hogy hazánkban eddig a lakosság 15 százaléka eshetett át a fertőzésen. A teljes nyájimmunitáshoz még legalább 40 százaléknak, azaz körülbelül négymillió embernek kellene beoltatnia magát.

– Ez nagyon fontos lenne. Érthető, hogy nem teszik kötelezővé, de emberéletek múlhatnak azon, megértik-e ezt elegen. Ráadásul a nyájimmunitás eléréséhez idő kell: ha januárban elkezdik oltani az embereket, akkor nagyjából áprilisra rendeződhet a helyzet – vélekedik a szakember.