Másfél napos korában fogadták be Pannit – eleinte nehéz volt eldönteni, milyen állat lehet

– Húsz éve foglalkozom vadak mentésével, de ez a történet még nekem is újdonság – kezdte a Borsnak Németh József, a veszprémi Fehér Holló Vadmentő Alapítvány vezetője. 

– Március közepén egy kedves barátom, a „feketeöves állatmentő” Minárcsik Sándor, a Megy-gyeserdei Menedék vezetője hívott, hogy találkozzunk. Gyanús volt, hogy valami dudorodik a pulóvere alatt, aztán amikor benyúlt, és kivett onnan valamit, leesett az állam. Egy egészen apró élőlény volt, lemérve 113 gramm. Mivel az állatok születésétől számítottan a szemkipattanásuk ideje pontosan ismert, utólag kiderült, hogy akkor legfeljebb másfél napos lehetett. Csak a kölyökfaj jegyeiből lehetett róla tudni, hogy ez egy róka: bezsugorodott fülek, mackószerű fej, fehér farokvég, a faroktő alatt található viola folt, és a mellkason egy apró, fehér csillag, ami később teljesen eltűnik – mesélte József.

Nénik hallották meg a nyöszörgést

Pannira egy temető közelé­ben találtak rá.

– A rókakölyökkel az történhetett, hogy a temető melletti kotorék, ahol anyja élt, veszélybe kerülhetett, ezért az anya elkezdte új helyre költöztetni a kicsiket, de az utolsónál megzavarták, és őt, a többi érdekében inkább veszni hagyta. A „nyivákolását” hallották meg idős hölgyek, és így került végül hozzánk másfél napos korában – mondta el József.

A párom az anya, én a testvér vagyok

Pannit megvizsgálta állatorvos, majd onnantól háromóránként cumisüvegből bébikutya-nevelő tápot szopott, és az anyaállat nyelvét modellezve, langyos vizes papír zsebkendővel az ánusz környékét simogatva adta a vizeletet és a székletet. 

– Két hét múlva kinyitotta a szemét, és egy hónapos korában a kölyökkutyák tápjára váltottunk. Lassan elkezdjük átszoktatni a tálból etetésre, mert ebben a korban a vadon élőknek már viszi az anya a baromfit. A színe lassan átvált a barnáról sárgára, felállnak a fülei, rókapofája lesz, és úgy néz ki, mint egy róka, de kicsiben. Most hathetes, még bent van a házban, sokat játszik, és anyának a páromat tartja, énrám testvérként tekint. Mesterségesen szabad életre szoktatni nem kell.

– A róka magányos ragadozó, két hónaposan elejti az első egerét, három hónapos korában önállóan képes vadászni. Genetikailag kódolva van benne, hogy tíz hónapos korában az ösztöneire hallgatva búcsúzkodás nélkül át fog mászni a kerítésen vagy alatta, és úgy eltűnik, hogy vissza sem néz – sóhajtott a férfi. 

Hívjon szakembert!

Az állatvédő hangsúlyozza, hogy ha valaki talál egy vad kölyköt, akkor ne érjenek hozzá, és főleg ne vigyék be a panelba. Zsákmányállatnál, mint amilyen az őz, ha megérzi rajta az emberszagot az anya, akkor utána nem „veszi fel”. A helyszínről hívjanak fel egy szakembert, aki tudja, hogy mit kell ilyenkor tenni. Átkeni a gidát friss, tépett, erős szagú növénnyel és mélyről szedett földdel. De más a helyzet akkor, ha például az anya elpusztult, és a gida a vad létét feladva közelít. Ilyenkor menteni kell.