Ej mi a kő, tyúkanyó… – kezdődik Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verse. Vagy biztosan emlékeznek még Kukorira és Kotkodára, a Magyar Televízió megrendelésére készült első mesesorozat két főhősére. Bálint Ágnes meseíró 1970-ben elindított sorozatának hősei, egy tyúk és egy kakas, férj és feleség, akik állandóan Kukori lustasága miatt vitatkoznak, ezzel szórakoztatva kicsiket és nagyokat. Nem csoda, hiszen a hatvanas évek előtt nem volt kert, ahol ne kapirgált volna pár szép magyar tyúk. Mára ezeket a baromfiudvarokat csak az irodalomból ismerhetjük, s az, hogy ezek a fajták nem pusztultak ki, az egy maroknyi hazai állattenyésztőnek köszönhető, így génbankjainkban még találkozhatunk elfeledett fajtáink máig fennmaradt egyedeivel.
Út a szakadék szélére
Magyarország mezőgazdasága, beleértve az állattenyésztést is, a hatvanas években óriási változásokon ment keresztül. Új állattenyésztési technológiákat kezdtek alkalmazni. A falusi portákon található baromfikat felváltották az egyoldalú hús- és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek. Ezen új megoldások célja a profit maximalizálása volt. A megváltozott igényeknek köszönhetően hazánkban is kiszorultak a régi háztáji fajták, köztük a nemesített magyar tyúkok.
Szép és ellenálló
A magyar tyúk, mint fajta a Magyarországon őshonos parlagi tyúkok nemesítésével jött létre. A történelem során több fajta is részt vett mai külső és belső tulajdonságaik kialakításában. A kialakult fajták mind bekerültek a törvényileg védett baromfifajtáink közé, egyedül ennek a szabályozásnak köszönhetik mai létüket, pedig ezek a csodálatos állatok nem csak szépek.
– A hazai klímához az évszázadok során jól alkalmazkodtak, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és a hozamuk se marad el sokkal a kettős hasznosítású hibridekétől – mutatott rá egy fontos szempontra Kovács Máté, aki már gyerekkora óta a fajta szerelmese. – A Farmer Expón találkoztam először a magyar tyúkokkal. Gyönyörű madarak. Jelenleg agrármérnöknek tanulok, mindig is érdekelt az állattenyésztés. A tyúkok talán azért állnak ennyire közel a szívemhez, mert már egész fiatal korom óta volt sajátom, amiről én gondoskodhattam.
Szárnyalás a siker felé
A magyar tyúkot kettős hasznú fajtaként tartják számon, tehát nem csak bőséggel ad tojást – évente átlagosan 150 darabot tojik egy tyúk –, de a húsa is rendkívül jó minőségű.
– Úgy gondolom, a különböző rendezvényeken való részvétel nagyban hozzájárulhat a későbbiekben, hogy ismertebbé váljon a magyar tyúk – mondta az egyetemista. – Célom az, hogy többen tartsanak itthon ebből a fajtából és nemzetközileg is ismerjék, kedveljék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.